[2009.06.19. 13:12]

Öt csillaggal már befürödnének a Velencei-tónál

A Balaton után a legtöbb fejlesztés természetesen Magyarország második legnagyobb tava, a Velencei-tó körül zajlik. Gárdonyban a régi TESZ Hotelből közel 3 milliárd forintból alakítják ki a négycsillagos Vital Hotel Nautis szállodát. A szeptemberre elkészülő 6400 négyzetméteres wellnesscentrumban 81 szoba és 5 luxusapartman, valamint 500 fő befogadására alkalmas konferencia- és rendezvényterem, illetve sportlétesítmények lesznek. Velencén rövidesen indulhat a 2010-i átadással tervezett Velencei-tó kapuja nevű beruházás. A 2,2 milliárd forintos projekt keretében egy 2700 négyzetméteres fedett fürdősétány, közpark és egy turistákat kiszolgáló létesítményegyüttes épül, de megújul az ifistrand, a partfal és a hajókikötő is. Ehhez a településnek 1,6 milliárd forint uniós forrást sikerült elnyernie. A városnak egyébként már van egy szintén négycsillagos wellnesshotele; 6,2 milliárd forintból a 11 medencés fürdőt, valamint az éttermet és a hotelt már átadták, a 92 apartmanlakás pedig 2009 év végére lesz kulcsrakész. A fejlesztő egyelőre elégedetlen, hiszen eddig csak 12 lakás talált gazdára, jellemzően a legkisebb, 30-35 négyzetméteresek. A hotel fürdőjével közvetlen összeköttetésben álló lakásokért kb. 500 ezer forintot kérnek négyzetméterenként.



Tavalyi ár-adás

Ez az összeg azonban jóval magasabb a többi új építésű társasház négyzetméterárainál. A gárdonyi Wellness Lakó- és Üdülőpark és a Gárdony Lake Resort, illetve a velencei Rózsakert Társasház és a termálfürdő melletti új, 27 lakásos társasház egyaránt tavalyi árakon, azaz 250-300 ezer forintos négyzetméteráron kínálja lakásait. Nem csoda, hiszen a válság nyomán visszaesett a kereslet a főleg gyermekes családok, illetve nyugdíjasok által előnyben részesített új építésű lakások iránt. A hitellehetőségek szigorodásával a készpénzes vevők részéről megerősödött érdeklődés pedig kérészéletűnek bizonyult. A 30 millió feletti lakóingatlanokat szinte lehetetlen eladni, s még a tóra panorámás Bence-hegy 25 milliós családi házai is nehezen találnak gazdára. A helyi ingatlanközvetítők tapasztalatai szerint a hollandok, németek már nem érdeklődnek a terület iránt, ingatlanaikat valószínűleg csak a kedvezőtlen piaci helyzet miatt nem dobják tömegesen piacra. A kereslet most a használt lakásokra és a már 6 millió forinttól elérhető üdülőkre koncentrálódik.

Rápancsolhatnak a kaszinófejlesztők

Még mindig számtalan kérdés megválaszolatlan a sukorói kaszinóprojekttel kapcsolatban. A közvetlenül a Velencei-tó partján fekvő 81,11 hektáros területre tervezett hatcsillagos megakaszinó, 3000 szobás szálloda, 18 lyukas golfpálya, jégkorcsolya-élménypark, fedett sípálya és a világ legnagyobb víziparkjának építése 2009 második felében kezdődne, s 2011-ben már át is adnák az 1,1 milliárd euróba kerülő komplexumot. Az önkormányzat a csaknem 4000 új munkahely beígérése miatt támogatja a beruházást, és már hozzá is fogott a rendezési terv módosításához, A nagyberuházást ellenző helyiek és a civil szervezetek viszont egyre hangosabban tiltakoznak. Ki a környezetet félti, mivel a területrendezéshez fákat kellene kivágni, melyek a levegőt tisztítják a tó és az M7-es között, mások attól tartanak, hogy csak a kaszinó és néhány gyors hasznot hozó lakópark épülne meg. Válasz pedig még egy kérdésükre sem érkezett; sem arra, hogy miért valósulhat meg nagyberuházás egy a Natura 2000 védelme alatt álló helyszínen, sem arra, hogy miért minősítette Gyurcsány és Bajnai is kiemelt állami projektté a beruházást, ha a konkrét tervek még nem készültek el, de azt is homály fedi, hogy vajon miért határolta el magát a projekt kommunikációs irodája a beruházó nagyszabású terveitől. Ami biztos, hogy a beruházók, azaz Robert S. Lauder, az Estée Lauder alapítójának fia, az USA volt osztrák nagykövete, Fred H. Langhammer, az Estée Lauder globális ügyek elnöke, illetve Yoav Blum, a Zsidó Világkongresszus alelnöke, a Likud Párt örökös tagja, izraeli-magyar kettős állampolgár nagyértékű telekhez jutottak albertirsai és pilisi gyümölcsöseikért cserébe. A megyei főügyészség nemrég büntetőeljárást kezdeményezett a telekcsere ügyében különösen nagy – 50 és 500 millió forint közötti – vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt.

Hiába a viharjelző, már elhajóztak az érdeklődők

A világörökség része, de nincs sok büszkélkednivaló a Fertő tó magyar szakaszával. Jóllehet, a tó a Balaton után Közép-Európa második legkönnyebben felmelegedő állóvize, strandolásra csak kis részen alkalmas, így az ehhez kapcsolódó infrastruktúra sem igazán kiépített. Bár a nemrég átadott vitorláskikötőből a schengeni csatlakozás óta a teljes tó szabadon behajózható, s jövőre a mintegy félmillió euróba kerülő, a partszakasz teljes felületét lefedő új viharjelző rendszer is üzembe áll, a vízi infrastruktúra és a szolgáltató ingatlanok csak lassacskán fejlődnek. A magyarok közül ezért sokan inkább az osztrák részen vásárolnak üdülőt, a hazai szakasz külföldi vevői pedig elmaradtak. A tópart iránt legfeljebb a Sopronból kiköltöző fiatalok érdeklődnek, hiszen ottani közepes méretű lakásukat eladva itt családi házhoz juthatnak. Tavalyhoz hasonlóan a 20 millió forint alatti ingatlanokra a legnagyobb a kereslet, ennél drágább házakat csak Hegykőn és Balfon lehet értékesíteni. Az építési telkek a települések fejlettségi szintjétől függően 4-8 ezer forintos négyzetméteráron érhetők el, új építésű lakásokat 200, üdülőket pedig már 140 ezer forintos négyzetméteráron is hirdetnek.



Hullámvölgyből hegymenetbe állhatnak az ingatlanárak

A Hegykőre tervezett wellnesshotel viszont jó hatással lehet majd a lakóingatlanok árára. A termálfürdőhöz csatlakozva itt épül fel a Fertő tó környékének első négycsillagos szállodája. A 800 millió forintos beruházást 193 millió forinttal támogatja a Nyugat-dunántúli Operatív Program; kb. félmilliárd forintot bankhitelből, a maradékot pedig saját erőből fedezi a beruházó Natura Vita Residence Befektetési Kft. Sánta László ügyvezető elmondta, hogy a 25 szoba és 32 apartman mellé wellnessrészleget és 50 férőhelyes éttermet is építenek. A beruházás ősz elején indul, és két éven belül tervezik átadni. A korábban itt felépített apartmanok mellett most lakásokat is kialakítanak, ezek a megszokottnál magasabb, 300 ezer forintos négyzetméterára már a beruházás árnövelő hatását tükrözi.

Elúszott tóparti projektek

Nagyon beharangozták, de semmi nem lett a Szelidi-tó mellé tervezett csaknem 80 millió eurós beruházásból. A Kiskunsági Park e gyöngyszeme mellé az InterControll Projektfejlesztési és Fővállalkozási Kft. tervezett egy turisztikai centrumot. A szakértők már a kezdetekkor jelezték, hogy Dunapataj méreteihez, turistaforgalmához képest talán kissé túlzó a beruházás mérete, és a projekt végül is az önkormányzaton bukott meg; a bizonytalan körülmények miatt nem adták oda a fejlesztőnek a területet. Visszavonulót fújt az Ex-Lex Ingatlanfejlesztő Kft. és a REGING Regionális Ingatlanfejlesztő Rt. is; az egy angol befektető által pénzelt konzorcium Kiskörére tervezett jachtkikötővel és golfpályával felszerelt üdülőfalut. A Tisza-tavi Termál- és Szabadidő Centrum nevű beruházás 10 milliárd forintba került volna. Nem épült meg az a mostanában átadni tervezett lakópark sem, melyet a spanyol Gestesa álmodott meg a budakalászi Omszki-tó partjára. A 34 lakásos társasház megvalósulását annak ellenére is ellehetetlenítette a válság, hogy az közvetlenül a tóparton, elfogadható négyzetméterárakkal és jó közlekedési lehetőségekkel épült volna meg.



Mit hoz a víz?

Jelenleg tehát nem tolonganak a fejlesztők a kisebb hazai tavak melletti területekért. Vevőre vár például a 11 dunavarsányi bányató és a körülötte fekvő több mint 30 hektáros építési terület is. Az ingatlan magyar tulajdonosának képviseletében dr. Várady József lapunknak elmondta, a helyszínt rekultiválták, és olyan - valószínűleg külföldi - ingatlanfejlesztők jelentkezését várják, akik lakóparkok kialakításával foglalkoznak. A hazai tavak környékén azonban egyelőre inkább a sport és a környezetvédelem kerül előtérbe. Uniós pénzekből fejlődhet hazánk leghosszabb mesterséges tava, a kaposvári Deseda. Az 1975-ben kialakított tavat strandolásra, sportolásra használják, ezzel összhangban gyalogút, kerékpárút és horgászpálya kialakításához kértek több mint 1 milliárd forintot az uniótól. Az ingatlan-kisajátításhoz a város 60 millió forintot biztosít. A Tisza-tónál pedig 2,2 milliárd forintból ökocentrum valósul meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A 2010-ben nyíló poroszlói projekt költségének csaknem 90 százalékát az unió állja.