[2009.04.16. 15:37]

Továbbgondolt álmok

Többfunkciós emeletes híd (ún. living bridge) és komplett városközpont épülhet Albertfalva közművekkel keresztbe-kasul átszőtt területén, ott, ahol jelenleg csak néhány áruháznak nevezett bádogdoboz emelkedik ki a prériből. A Szerémi kapu névre hallgató fejlesztés a Savoya Park mellett épülne. Ide eredetileg csak egyetlen irodaprojektet tervezett a GTC ingatlanfejlesztő cég: "Albertfalván egy 120 ezer négyzetméteres irodaházi fejlesztésre kaptunk megbízást, de időközben elkezdtünk a tágabb térséggel is foglalkozni, mert Budapest főépítésze, Beleznay Éva felkért bennünket, hogy gondoljuk végig, milyen összefüggései lehetnek az általunk javasolt irodaházi beruházásnak a térség közlekedési- és közműfejlesztéseivel, valamint azokkal a fővárosi tulajdonú területekkel, amelyeknek nagy részét ma közművek és közlekedési utak teszik ki" – kezdi a történetet Zoboki Gábor építész, a projekt megálmodója. – "Kiderült, hogy Albertfalva fővárosi tulajdonban lévő területeit az elmúlt 20 év mérnöki fejlesztései teljesen elértéktelenítették: az ad hoc közműbeavatkozások és közlekedési tervek lényegében keresztül-kasul kaszabolják azokat a fővárosi területeket, amelyek hallatlan értéket képviselnek."

A híd látványa a városközpont magasházaiból (fotó: ZD) További képek a galériában >>

Dobozok helyett városközpont

A Zoboki iroda albertfalvai terveinek lényege, hogy azt a hidat, amely Csepel városközpontját kötné össze Albertfalva városközponttal, ne az eredetileg tervezett helyen, hanem attól 50–60 méterrel délebbre helyezzék el, hogy ezáltal fölszabadulhassanak a főváros területei, és kialakulhasson egy valóságos városközpont. "Ma Albertfalva városközpontot néhány 5–6 méter magas alumíniumdoboz képviseli, amelyekbe az emberek autóval járnak vásárolni (Savoya Park, és a mellette épülő "dobozkák"). Ezek a dobozok soha nem lesznek képesek városközpontként funkcionálni – szögezi le az építész, aki szerint az ad hoc fölhúzott kereskedelmi létesítmények ugyan iparűzési adó formájában hasznot hoznak, de ellehetetlenítik a hosszútávú városrendezési elképzeléseket. "A mi tervünk 2020–25-ben valósulhat meg. Meggyőződésem, hogy a városközpontot jelenleg alkotó dobozok 5–10 éves élettartamúak, ezért bár a Savoya parkot a projekt részeként megtartottuk, a mellette lévő kereskedelmi létesítmények bontását javasoltuk. Ezek helyén középmagas- vagy magas házakkal is beépíthető területet hozunk létre."

Living bridge Albertfalván

Mint Zoboki Gábortól megtudtuk, a projekt egyik meghatározó eleme egy rambla lesz, amely a Csepel felé menő hídfőt és Albertfalvát nyitott, zöld térséggel köti össze a belvárossal és az albertfalvai vasútállomással. Ezen a területen a villamos is csökkentett sebességgel halad majd. "Kettős közlekedési rendszert alakítanánk ki: az egyik az átmenő forgalmat biztosítaná, és a hídról lefutva menne az M7-es autópálya felé. A másik a hídról lefutó babakocsi-, gyalogos- és kerékpárforgalmat szolgálná ki, és bemenne Albertfalva elképzelt városközpontjába. Tervünket megtoldottuk a living bridge ötletével. A híd méreténél fogva persze nem lehet Ponte Vecchio-szerű, hiszen ahhoz, hogy a Dunán nemzetközi hajóforgalom legyen, szükséges egy adott magasság és a fesztávolság. Olyan szerkezeti méterekben kell hát gondolkodnunk, ami lehetővé teszi, hogy ne csak az autós- és a villamosforgalom, valamint a közművek átvezetése legyen lehetséges, hanem ingatlanfejlesztést is lehessen végezni a hídon."

De hogy mit lehet csinálni egy ilyen szerkezeten? "A hídon lehet lakni, lehet rajta vásárolni és étkezni, zenés helyeken mulatni, a várost egyik legszebb pontjáról nézni, és természetesen irodázni is" – sorolja a lehetőségeket Zoboki, aki a hidat hétemeletesre tervezi: "Ez a hét emelet 150 ezer négyzetméternyi további ingatlanfejlesztésre ad lehetőséget. A cél azonban nem az, hogy a beépítési sűrűséget kihozzuk a Duna fölé, hanem az, hogy utat adjunk a hídépítésnek azzal, hogy ne kelljen arra várni, míg a közszféra megmozdul. Meggyőződésem, hogy a közösségi és a privát financiális háttér ez esetben is összehozható."

Tervek Csepelre

Mivel egy hídfőt nem lehet egyetlen oldaláról szemlélni, az építésziroda Csepel városközponttal is elkezdett foglalkozni. "A híd mindenképpen befolyásolja a hosszútávú Csepel-elképzeléseket, így munkánk harmadik részében javaslatot tettünk arra, hogy a csepeli oldalon lakókat zavaró átmenő forgalmat leválasszuk a Csepel városközpontba érkező forgalomtól: ennek érdekében a Budaörsi kaput összekötnénk a Ferihegy felé menő forgalommal. Ezek a szerkezeti megfontolások nagyon lényegesek, mert városközpontokat csak ott lehet lerakni, ahol bizonyos utak találkoznak. Albertfalva erre kiváló lehetőséget ad, hiszen jelenlegi városközpontja valamikor a főváros legdélebbi római kapuja volt: teljesen természetes, hogy itt híd épüljön."