[2009.04.09. 15:15]

Híd, ami összeköt?

A Bosznia-Hercegovina néven önállósult volt Jugoszláv tagköztársaságnak nem tetszik, hogy a horvátok 2,5 km hosszúra tervezett hídja lezárja az egyetlen bosnyák kikötő, Neum előtt a tengeri kijáratot. Szarajevó azzal fenyegetőzik, hogy nemzetközi fórumokon megtámadja a tervet, ha a horvátok nem emelik legalább 100 méter magasra a hidat a tengerszint fölé, hogy az óceánjárók is elférjenek alatta. Márpedig a horvátok „csupán” 50 méteresre tervezik a szárazföldi átkelő magasságát -, szerintük ugyanis ennyi is bőven elegendő.

Ugyanakkor egyre többen firtatják Horvátországban, hogy recesszió idején értelmes dolog-e erre, a leginkább a mi kőröshegyi völgyhidunkhoz hasonlítható objektumra költeni 2,5 milliárd kunát, azaz 337 millió eurót? A horvát vezetés azonban elszánt, Ivo Sanader miniszterelnök szerint a válság ellenére sem állnak el a projekttől, 2011-re elkészül a híd, amely azért kell Horvátországnak, hogy ne szelje ketté országukat az a rövid boszniai szakasz, amihez a délszláv háborút lezáró rendezési terv során jutottak a bosnyákok. Jelenleg a bosnyák tengeri kijárat, Neum miatt Zágrábból csak két országhatár átlépésével lehet eljutni az Adria mentén csíkként elnyúló Horvátország másik felén fekvő Dubrovnikba. Amennyiben megépül a szárazföldet a Peljesac félszigettel összekötő híd, a horvátok a tenger fölött egyszerűen kikerülik a boszniai országhatárt, a vám- és úti okmány vizsgálatot.



Mutyizás vagy okosság?

Újabban még a bosnyákokkal folytatott vitánál is jobban felkavarják a kedélyeket azok a híresztelések Horvátországban, hogy erős kormányzati hátszéllel, politikai lobbik segítségével áron alul szerezte meg egy londoni székhelyű ingatlanbefektetési társaság a híd közelében, potom 40 millió euróért a négy millió négyzetméter alapterületű kőbányát, hogy ott ötcsillagos szállodacsoportot építsen. Stipe Mesic államfő poénosan hárította el a kérdést, azt mondta a televízió kamerái előtt: „mindenki tudta, hogy nem cukornádat akarnak termeszteni a kőbányában.” Matjaz Princic, a szóban forgó cég, az Emac Capital igazgatója cáfolta, hogy bármiféle bennfentes információkkal rendelkeztek volna. Annál is inkább, mivel, amikor a Duba Stonska-i kőbányát megvették, már elhelyezték a híd alapkövetét, tehát, köztudott volt, hol épül meg. Egyébként a telek 30 km-re van magától a hídtól, 5 km-re pedig a hídra vezető autópályától. Matjaz Princic a zágrábi Jutarnji list faggatózására azt válaszolta, hogy nem olcsón, hanem pont nagyon drágán vették a sziklás területet, ugyanis akkor még a csúcson voltak az ingatlanárak Horvátországban, azonban remélik, hosszú távon kifizetődik a beruházás. Ökoturisztikai központot terveznek kialakítani, magas színvonalú ellátással gazdag nyugat-európai vendégeknek. A befektetők között vannak angol és amerikai magánszemélyek, továbbá egy izraeli biztosító társaság, valamint egy dán nyugdíjalap.

Drága földi paradicsom

Egyébként a horvátországi ingatlankínálatot böngészve kiderül, hogy a közművesítés nélküli telkek négyzetméterára valóban 10 euró körül alakul Dubrovnik térségében, így Peljesac-félszigetén is. A közművesített építési telekért ennek minimum a tízszeresét, de akár a húszszorosát is elkérhetik fekvéstől, panorámától függően. Orebic kikötőjében a kapitány eladó régi kőházát nem kevesebb mint 390 ezer euróért vesztegetik. A kevésbé patinás lakások négyzetméterára gazdasági válság ide, krízis oda, 1500-2000 euró. Azt mondják, az angol, német, dán, orosz, izraeli beruházóknak még mindig van pénzük, hogy ezt a borsos áron kínált földi paradicsomot megfizessék.