[2008.12.31. 12:39]

Mentőakciók

A több éve tartó amerikai hitelválság fokozatosan húzódott át Európára, majd lassan Magyarországot is elérte, de az igazi beavatkozásokra októberig kellett várni. A bankszektor általános válsága miatt az európai államok egymás után jelentették be, hogy emelik a bankbetétekre vállalt állami garancia mértékét. Veres János pénzügyminiszter október elején kijelentette, hogy az Országos Betétbiztosítási Alapban 60 milliárd forint áll rendelkezésre a problémák kezelésére: a kártalanítás mértéke egymillió forintig 100 százalék, a felett pedig 90 százalék – azaz hatmillió forint. Október 15-én aztán a betétgarancia törvény értelmében 13 millió forintra emelkedett a plafon.

A Federal Reserve, az Európai Központi Bank, a Bank of England, a Bank of Canada és a svéd Riksbank október 8-án 0,5%-kal csökkentette az alapkamatot annak érdekében, hogy mérsékelje a pénzügyi krízis gazdasági hatásait. Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a magyar pénzügyi közvetítőrendszernek két jelentős kockázattal kell szembenéznie: az egyik a gazdaság lassulásából fakadó kockázat, a másik pedig az, hogy drágulnak és nehezen hozzáférhetővé válnak a hosszú lejáratú források. Az integrált pénzpiacok miatt a másfél éve tartó válság mindenkit érint. A bizalmi válság következtében zuhannak Európában is a tőzsdék. Szerinte az európai pénzügyminiszterek tanácsa jól döntött, amikor betétgaranciát hozott létre, ezzel ugyanis a bizalmat állítják helyre.



A magyar állam veszélyben

Óriási a pánik: a kényszerlikvidálások, a további eséstől való félelem, a pénzügyi rendszer összeomlása miatti aggodalom vezérli a részvénypiacokat, bár a nemzetközi kamatvágás enyhülést hozhat a bankok közötti hitelezésben – elemezte a helyzetet Sarkadi Szabó Kornél a Cashline elemzője. A tőkepiacok várhatóan megnyugszanak ugyan, viszont nem valószínű, hogy "az év végéig megszabadulunk a drámai forintgyengülés rémképétől, hiszen mégiscsak egy világválság kellős közepén vagyunk". Várakozása szerint rövid távon nem jelentkezik komolyabb kereslet a magyar állampapírok és forinteszközök iránt. A hitelezés lényegében megszűnt, mindenki a jegybankokhoz rohangál pénzért, a kereskedelmi bankok egymásnak nem adnak, mert egyik sem tudja, hogy mikor jelent csődöt a másik még a törlesztés előtt – suttogták „bankos” berkekben.

A pénzpiaci válság miatt elhalasztják a jövőre tervezett adócsökkentést, felfüggesztik az Új Tulajdonosi Program bevezetését – jelentette be Gyurcsány Ferenc. Simor András
jegybankelnök október 10-én azt nyilatkozta, hogy nincs fundamentális alapja a forint gyengülésének, az MNB figyeli a forint árfolyamát, ha pedig szükséges, akkor beavatkozik. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tárgyalások során megállapította, hogy a magyar államkötvénypiac és más kulcsfontosságú piacok nyomás alá kerültek az elmúlt napokban a globális válság miatt, emiatt technikai és pénzügyi segítségre is hajlandó a szervezet.

„Gigantikus pánik bontakozott ki itthon, és óriási likvidálások is zajlanak, miután a befektetők veszik ki a pénzt az alapokból" – mondta ekkor Kuti Ákos, a Cashline elemzője. Pénzpiaci spekulánsok támadása miatt gyengült a 272 forintos euróárfolyam közelébe a forint árfolyama. Ha a jelenlegi támadásokon túljutunk, akkor a forint árfolyama ismét beállhat a 250-es szint közelébe – mondta Barcza György, K&H elemzője. Eközben aggasztó képet mutatott a Budapesti Értéktőzsde. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója érthetetlennek tartotta a beindult mozgást a bank papírjainak árfolyamában.

Az ingatlanpiac megdermedt

A válság a reálgazdaság majd minden ágában visszafogja a beruházásokat: egyes bankok az utolsó pillanatban is visszaléptek konkrét projektek finanszírozásától, jelenleg pedig senki nem ad pénzt új fejlesztésre. Futó Gábor, a Futureal csoport vezérigazgatója szerint „vérfürdő lesz”: az aktivitási szint negyedére fog visszaesni, ami viszont egyfajta tisztulást is jelent a piacon, mert a szakmailag megalapozatlan projektek el fognak tűnni. A lakáscélú ingatlanok piacát szintén a folyamatos kínálatcsökkenés jellemzi, a KSH adatai szerint az elmúlt fél évben 25 százalékkal csökkent a lakásépítések száma.

A nagy árfolyam-ingadozások miatt – első fecskeként – az MKB Bank október 13-tól felfüggesztette a devizahitelek befogadását. A pénzintézet a jövőben csak forint alapú hitelt fog adni. A 235 forintos euró és a 145 forintos svájci frank idején devizában eladósodott ügyfelek jelentős törlesztőrészlet-emelkedéssel számolhattak. A kérelmek több mint 90%-a svájci frank alapú volt. Duronelly Péter, Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a devizahiteleknek eddig szerepe volt a forint stabilitásában is: "a bankok elsősorban azért állították le vagy szigorítják a devizahiteleket, mert a bankközi források elapadtak."