[2008.11.21. 06:55]

Mi az a zöldkártya?

Az ingatlan zöldkártya az ingatlan energetikai tanúsítványa, mely nemcsak az épület tényleges energia-felhasználását mutatja meg, hanem javaslatot is tesz az esetleges korszerűsítésére. Az EU szabvány szerinti skálán a legkedvezőbb az „A” kategória, melyet az az ingatlan kaphat, mely a jelenlegi energetikai alapkövetelmények legfeljebb 55 százalékát használja fel. A „C” jelzésű ingatlanok felelnek majd meg a jelenlegi alapkövetelménynek, mely lakóépületek esetén – természetesen az épület felszínétől és térfogatától függően - 110-230 kWh/m2 fogyasztást jelent. A legkedvezőtlenebb pedig az „I” kategória lesz, melyet az az ingatlan kap, mely az energetikai alapkövetelmények 340 százalékánál több energiát fogyaszt. Vezérelv, hogy a tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani, de lehet lakásonként is. A tulajdonosok azonban ésszerűbben cselekszenek, ha egy többlakásos épületet esetén az egész épületre váltják ki a zöldkártyát, hisz így a fajlagos költségek alacsonyabbak.

Mennyibe kerül a tanúsítvány?

A tanúsítvány 10 évig érvényes, de az ingatlan eladásakor vagy bérbeadásakor újra meg kell csináltatni. Célszerű ismételten kiváltani az épület szigetelése, korszerűsítése, a nyílászárók cseréje, illetve a fűtés és klímaberendezés korszerűsítése esetén is. A tanúsítványt olyan felsőfokú végzettségű személy állíthatja ki, aki letette az energetikai vizsgát és rendelkezik építészeti-műszaki tervezési, vagy építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői jogosultsággal. A jogszabály legfeljebb 5500 forintban határozta meg a szakértői munkaóra díját, és 2 munkaórában maximálta az új lakások vizsgálatát, így a zöldkártya kiváltása maximum 11 ezer forintba kerülhet. A használt lakásoknál azonban nincs ilyen korlát, hiszen ezeknél csak a legritkább esetben kerülnek elő az épület tervei, így az épület szerkezeti adottságait is meg kell vizsgálni. Az ingatlan zöldkártya ellen felmerült legfőbb kifogás egyébként az, hogy az értékelést a lakásfogyasztói számlák alapján kell elvégezni, melyek inkább a fogyasztói szokásokat, nem pedig az épület állapotát tükrözik.



Van, akinek egyáltalán nem kell kiváltani a zöldkártyát

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) Kommunikációs Főosztályának tájékoztatása szerint 2009. január 1-jétől minden új építésű és közhasználatú, azaz állami és önkormányzati épület esetében kötelező a zöldkártya kiváltása. Új építésű ingatlanok esetében a használatbavételi engedély megszerzése utáni 90 napon belül kell kikérni a tanúsítványt. Azokat az új ingatlanokat, amelyek engedélyeztetése 2006. szeptember 1. után kezdődött, január 1-től csak energetikai tanúsítvánnyal lehet értékesíteni. A már meglévő épületeknél bérbeadás vagy eladás esetén 2011-ig a tanúsítás elkészíttetése önkéntes, 2011-től pedig akkor lesz kötelező, ha adásvételre vagy bérbe adásra kerül sor. Nem kell kiváltani a zöldkártyát műemlék épületek, üdülők, és maximum 2 éves használatra tervezet épületek esetében, illetve akkor, ha 1 évnél rövidebb időre adják bérbe az ingatlant, esetleg évente 4 hónapnál rövidebb ideig használják azt, vagy ha használatában nem következik be változás.

Nem befolyásolja az ingatlanadót, de költségként elszámolható

Csalódniuk kell azoknak, akik arra számítottak, hogy a pozitív minősítésű zöldkártyával csökkenthetik az ingatlanadójuk mértékét. Schneider Gábor, az NFGM szóvivője lapunknak elmondta, hogy a „tanúsítás és a helyi adók, például az ingatlanadó, a kommunális adó, vagy az idegenforgalmi adó között nincsen kapcsolat, hiszen a helyi adó kivetése önkormányzati hatáskör, melybe az államnak nincs beleszólása.” Az újonnan épülő lakások esetén azonban a költségek integrálódnak a tervezés folyamatába, így az ingatlan eladásakor a zöldkártya bevételcsökkentő tényező, vagyis költségként elszámolható. A lakások energiatanúsítványának kötelező bevezetésével ráadásul a dokumentáltan olcsón fenntartható lakások iránt várhatóan még akkor is nagyobb lesz a kereslet, ha esetleg valamivel drágábbak lesznek nagyobb fogyasztású társaiknál.