[2008.11.17. 13:46]

Nyugták és fiktív számlák

Az APEH szóvivője szerint a nyugtaadás elmulasztása mellett a fiktív számlák elkönyvelése a leggyakoribb adózói visszaélés. A nyugtaadással kapcsolatos kötelezettségek megsértése három módon követhető el: az eladó nem állítja ki a bizonylatot; kiállítja, de nem adja át a vevőnek; nem a tényleges ellenértékről szól a bizonylat. A vállalkozást az adóhivatal a „nulla tolerancia” program jegyében már első ízben is a maximális, 200 000 forintos bírság kifizetésére kötelezi. Ha egy éven belül másodszor is számla, illetve nyugta nélkül árusít, akkor a maximális mulasztási bírság mellett 12 napra bezárják az üzletet, harmadik alkalommal az üzletbezárás időtartama 30 nap, majd a továbbiakban 60 nap. A felelősség akkor is vállalkozót terheli, ha nem ő, hanem valamelyik alkalmazottja, családtagja vagy ismerőse mulasztotta el a nyugtaadási kötelezettséget.

Fiktív ügyletek esetén szintén az adótörvényekben meghatározott szankciók maximális mértékére számíthat az ellenőrzött adóalany, és büntetőeljárás is indul ellene. Ha felmerül a gyanú, hogy egy számla mögött nincs valós gazdasági esemény, akkor az adóhivatal a vizsgálatot a számlát kibocsátó és a számlát befogadó adózóra egyaránt kiterjeszti.

Be nem jelentett munkaviszony

Az utóbbi években számottevően nőtt az üzletlezárások száma: 2005-ben 1 000, 2006-ban 1 500, tavaly pedig több mint 2 000 ilyen eset volt, s ezek közel kétharmada be nem jelentett alkalmazottak miatt történt. Az APEH a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot. A mulasztási bírság maximális mértéke a magánszemély adózóknál 100 000 forintról 200 000-re, más adózók esetén pedig 200 000 forintról 500 000-re emelkedett. A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása a számla- és nyugtaadási kötelezettség megsértéséhez és az igazolatlan eredetű áru forgalmazásához hasonlóan maximum 1 millió forintos bírsággal sújtható.

A törvénysértő alkalmazottra minimum 10 000, maximum 50 000 forint mulasztási bírságot lehet kiróni. Az APEH legutóbbi nagy akciója, a nyári Kánikula Kommandó egyébként arra világított rá, hogy csökkent a nyugtát nem adók aránya, ugyanakkor romlott a foglalkoztatási szabályok betartásának fegyelme. Az akcióban ellenőrzött munkáltatók 79 százaléka ugyanis feketén foglalkoztatta dolgozóit.

Színlelt munkaszerződések

Színlelt munkaszerződésnek hívjuk azokat a jogviszonyokat, amelyekben a munkáltatók munkaszerződés helyett a potenciális munkavállalóval formálisan megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek. Az ilyen jellegű polgári jogi szerződések fő célja, hogy a munkáltató a közterheket a dolgozóra hárítsa. Az adóhivatal keményen bünteti a színlelt szerződésekkel dolgozó vállalkozásokat, hiszen a munkaügyi ellenőr feljelentése alapján az APEH munkatársai bírságot és késedelmi pótlékot is kiszabhatnak a korábban meg nem fizetett járulékok után, a vállalkozót pedig akár 8 év szabadságvesztésre is ítélhetik.

Az illegalitásért a munkavállaló is megfizet, az adóhatóság ugyanis a színlelt szerződéssel összefüggésben adóhátralékot tárhat fel. Ilyenkor nemcsak arra kötelezheti az alkalmazottat, hogy befizesse a tartozásait, hanem őt is kötelezheti késedelmi pótlék megfizetésére. A vállalkozások többsége a bíróság előtt arra hivatkozik, hogy a kényszervállalkozást működtető alkalmazott jobban jár, hiszen költségként tud elszámolni bizonyos kiadásokat. Az általános tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a munkavállalók kényszervállalkozóként jóval kiszolgáltatottabbak, mint az állásban dolgozók, ezért ilyen ügyekben az APEH ellen pert nyerni szinte lehetetlen.