[2008.11.17. 01:14]

Rossz időzítés

A lehető legrosszabbkor, az amerikai elnöki hatalomátadás kellős közepére időzítették a Washingtonban most zajló pénzügyi világcsúcsot – kommentálta a The Wall Street Journal. A csúcs résztvevői a világgazdasági és világkereskedelmi válságból való kiútra igyekeznek megoldást találni: sikertelenül. A mandátumának vége felé közeledő, s csökkent hatalma miatt béna kacsaként emlegetett George Bush elnök a házigazdája a globális pénzügyi válsággal foglalkozó első világértekezletnek. A fejlett és fejlődő világot képviselő G20-csoport tanácskozását fotóeseménynek nevezte a konzervatív gazdasági napilap, amely szerint Barack Obama helyesen döntött, hogy távol marad a konferenciától, hiszen még leendő pénzügyminiszteréről sem döntött. Obama két képviselőjét küldte Washingtonba az esemény idejére, Jim Leach volt kongresszusi képviselőt és Madeleine Albright volt külügyminisztert; egyiknek sincs nagy tapasztalata a pénzügyekben.

Bush hiteltelen és távozóban van

A liberális The New York Times is megjegyezte, hogy "Bush hiteltelen és távozóban van", Obama pedig jogkör nélkül távol maradt. Az újság szerint a tanácskozás résztvevői ennek ellenére megbeszélhetik a krízis okait, illetve eldönthetik, hogy milyen pénzügyi ösztönző csomagra és a fejlődő országok megsegítésére van szükség. A lap megállapította: a nemzetközi gazdasági helyzet "sivár és egyre sivárabbá válik".



Vezető nélküli tárgyalás

A The Washington Post azt írta a csúcs kapcsán, hogy a G20-országok pénzügyekről fognak tárgyalni, de "egyetlen vezető nélkül". Az amerikai elnöki interregnum és az ezzel járó bizonytalanság beárnyékolja a tanácskozást. Az újság ugyanakkor kifejtette: az egyik legfontosabb javaslat talán egy olyan új nemzetközi testület létrehozása lehet, amely a globális pénzügyi intézmények, a világ 30 legnagyobb ilyen intézetének szabályozását felügyelné. Ugyancsak esély van egy olyan korai figyelmeztető rendszer megteremtésére, amely kimutatná a globális pénzügyi rendszer gyengeségeit, mielőtt nemzetközi méreteket öltenének. A globális válság mindenesetre arról tanúskodik, hogy a nemzetközi erőviszonyok átrendeződnek. A lap azt is kiemelte, hogy a csúcsra érkező Angela Merkel német kancellár a fedezeti alapok megrendszabályozását sürgette, amit a Bush-adminisztráció ellenzett.

Nem akarnak szigorítást

Az Egyesült Államok meglehetős tartózkodással fogadta azt az elképzelést, amely a piacok minél szigorúbb szabályozását szorgalmazza. Bush védelmébe vette a liberális gazdaságpolitikát. Mint fogalmazott: a szabad kapitalizmus a felvirágzás és a haladás motorja, biztosítéka a társadalmi felemelkedésnek szerte a világon. Bush szerint több lépcsőben lehet felülkerekedni a válságon. Szerinte mindenekelőtt meg kell érteni a kiváltó okokat, gondosan elemezni kell, hogy milyen hatékony válaszokat lehet adni a válság okozta kihívásra, felül kell vizsgálni a pénzügyi és szabályozó rendszereket, és végül speciális tervet kell készíteni a krízis leküzdésére. A távozó elnök viszont már korábban a lehetséges megállapodások között említette a részvények, kötvények és pénzeszközök könyvelési szabályozásának erősítését annak érdekében, hogy jobban át lehessen látni a befektetések valódi értékét.

Nagyobb szavazati jogot szeretnének

Bush szerint megegyezés születhet arról, hogy az értékpapírosított kötvénybiztosítási származékos termékeket, a CDS-eket egy központi elszámoló rendszerben szerepeltessék. Új szabályokat lehetne elfogadni a részvényekkel és más értékpapírokkal történő kereskedés során a visszaélések megelőzésére. Bush rámutatott, hogy a jelenleginél több országnak lehetne szavazati joga a Nemzetközi Valutaalapban és a Világbankban.

A Bush-adminisztráció egy vezető tisztviselője már korábban leszögezte: a válságértekezlet "nem arról szólt, hogy elvetnék a piaci elveket vagy létrehoznának egy globális piacszabályozást". Azt is közölte, a befektetési alapok szabályozásának ügye valószínűleg nem szerepel a csúcs fő kérdései között, jóllehet Franciaország és több más európai állam ezek szigorúbb felügyeletét szorgalmazza.