[2008.11.09. 20:06]

Szlovák ingatlanboom

Bár a szlovákok főként a Pozsonyhoz közel fekvő Rajkán vásárolnak ingatlant, és mint kertvárosra tekintenek az átkelőhelyre, azért kisebb mértékben a Kassához közel fekvő határ menti magyar falvak felé is kacsingatnak északi szomszédunk lakói, hiszen Rákóczi városa mindössze 10 kilométerre fekszik a határtól. Azonban Pozsonnyal ellentétben a keleti határterületeken főként felvidéki magyarok vásárolnak házakat. A fokozódó érdeklődés oka a két ország eltérő ingatlanáraiban keresendő. Csak 2007-ben 25%-kal nőtt a szlovákiai ingatlanok átlagos ára, ami köszönhető a nagyarányú GDP-növekedésnek, a sohasem látott gazdasági fellendülésnek. A másik fontos tényező, hogy míg szlovák oldalon nagyvárosok ingatlanpiacáról beszélünk, addig magyar oldalon kis falvak árai kerülnek a serpenyőbe. Amúgy is magasabbak a szlovákiai árak, hát még egy szlovákiai nagyváros és egy magyar falu vonatkozásában.

Pár éve az ugrásszerű ingatlanár-növekedés főként Szlovákia nyugati régióit érintette, beleértve a fővárost is, elég, ha csak a térségben megjelenő autógyárak generálta gazdasági fellendülésre gondolunk; tavaly azonban ez az ingatlanboom elérte a gazdaságilag fejletlenebb keleti országrészeket, így Kassa vonzáskörzetét is. Míg Pozsonyban 2007-ben 28,3 százalékkal, addig Kassán 61,3 százalékkal drágultak átlagban az ingatlanok. Ez a növekedés bár kisebb mértékben, de idén is folytatódott. Sőt, a gazdasági válság ellenére az elkövetkező időszakban is tovább drágulhatnak a lakások és házak Szlovákiában. Csak most paradox módon nem a gazdasági növekedés lesz a pezsgő ingatlanpiac motorja, hanem éppen a válság okozta csökkenő beruházások és visszafogott banki hitelezések a fő meghatározó tényezők – ugyanis a kereslet továbbra sem csökken, csupán a kínálat lesz kisebb, így az árak tovább emelkedhetnek.



Borsodi betelepülők

Göncruszka, Tornyosnémeti, Hidasnémeti és Abaújvár szerepel a legnépszerűbb célpontok között. Ezek a szinte világvégén fekvő borsodi települések lassú sorvadásra ítéltettek, visszafejlődő mezőgazdaság, öregedő lakosság jellemzi ezeket a falvakat, az ittlakók pénztelensége miatt a házak állaga folyamatosan romlik, a fiatalok, ha tehetik elhagyják szülőhelyüket, máshová mennek dolgozni, hiszen helyben nemigen van munkalehetőség. A roma népesség aránya is folyamatosan növekszik, akik szintén alulképzettek és szegények.

Az új felvidéki jövevények hosszú távon pezsdíthetik fel a helybeliek mindennapjait, hiszen idő kell, amíg a megszűnő határok helyén újraszövődnek a nyolcvan éve elszakított gazdasági szálak. Nem véletlen, hogy Abaújváron például már új Hernád hídról beszélnek. Egyre több szlovákiai magyar vásárol a magyarországi falvakban családi házakat, amelyek sokkal olcsóbbak, mint a túloldalon, egyelőre azonban főként csak aludni járnak haza, és a mindennapjaikat nagyrészt Szlovákiában töltik, ott is dolgoznak. Arról is hallottunk, hogy kassai munkahelyén a felvidéki magyar titokban tartja, hogy a jelenlegi magyar oldalon lakik, mert akkor azt mondanák, hogy akkor menj vissza „magyarba”, ahogy az ottani betelepült szlovákok mondják. Az uniós politikai kultúra úgy tűnik, arrafelé is hiánycikk.

Ezekben a falvakban a házak jelentős része öreg és leromlott állagú, vagy ha szocpolból építették azokat, akkor hihetetlenül rossz műszaki és esztétikai színvonalon készültek el. A lepusztult régi parasztházakat a betelepülők viszont felújítják. Urbán József, Göncruszka polgármestere elmondta, hogy 29 házat vásároltak eddig felvidéki magyarok, ami a falu 254 házát figyelembe véve tíz százaléknyi részesedést jelent. Érkeztek ide kassai magyar színészek is, összesen heten vettek itt ingatlant. A piac megélénkülése miatt felmentek az árak, körülbelül háromszoros drágulásról beszélhetünk – állapottól és mérettől függően 3-8 millió között mozognak az árak. A polgármester összehasonlításként megemlítette, hogy Kassán a panellakások árai 8-20 millió forint között mozognak. Drágábbak, mint a budapesti hasonló paraméterű lakások.



Szocpol helyett valódi tulajdonosok

Becse Csaba, Hidasnémeti polgármestere arról számolt be kérdésünkre, hogy 12 házat vettek meg a határ túloldalán élők. Túl sok üres ház amúgy sem volt a faluban. Mindössze egy-két fő lakik itt, a többiek hétvégi háznak vásárolták meg. Befektetési céllal vették, ezért felújítják, karbantartják, ami jó hatással van a faluképre, de fizetik a kommunális adót is. A falu azonban nem örülhet ennek maradéktalanul, ugyanis a háztulajdonosok nem laknak itt, ezért állami normatívát nem tudnak utánuk igényelni. Eddig főként szocpolból építettek nagyon rossz minőségű házakat, ahol még az anyagot is kispórolták. Becse Csaba szerint ennek a fajta konstrukciónak nincs értelme. Ezért talán jobb is, ha megszigorítják, így a pénz nem kerül rosszarcú maffiózók kezébe. A polgármester szerint 2 év alatt az árak duplájára nőttek. Egy régi parasztház korábban másfél millióba került, most már 3 millió forintot is elkérnek érte. A jobb minőségű családi ház pedig akár 12-15 millió forintot is kóstál.

Abaújvár honlapján is megemlítik, hogy a faluban az utóbbi néhány hónapban az üresen maradt ingatlanok nagy részét főként szlovákiai magyarok vásárolták meg. „Egyrészt nyaralóként szeretnék hasznosítani kis házainkat, de akadtak olyanok is, akik ide is költöztek és innen járnak munkába Szlovákiába. Mindenképp megállítják az épületek romosodását, gyakori jelenlétükkel és betörésvédelmi eljárásaikkal visszaszorítják a "rosszfiúk" rongálásait.”

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek