[2008.10.27. 04:11]

Társasági adó

Veszprémi István szerint a társasági adó 2009-re tervezett változásait azzal összhangban kell értelmezni, hogy a PM megszüntetné a társasági adóalanyokat terhelő szolidaritási adót, ám a társasági adó kulcsát 16%-ról 18%-ra növelné, ami az adó alapjának meghatározásakor a szolidaritási adó eddigi alapjához közelítene. Mivel számos módosító tétel megszűnne, így a társasági adóalap számításának módja bonyolultabb lesz. A kormány megváltoztatná a veszteség-elhatárolásra vonatkozó szabályokat, és a transzferár-előírások alkalmazásának körét is. A tervezet jövőre több adóalap-módosító tétel is megszüntetne. Ilyenek például a számviteli elszámolások miatti korrekciók, vagy a céltartalékhoz, követelések értékvesztéséhez, hitelezési veszteséghez, nem realizált árfolyam-különbözethez kapcsolódó módosítások, valamint a speciális adóalap-módosítások (kapcsolt vállalkozások közötti kamathoz, tőzsdei ügylet nyereségéhez, vagy éppen az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméhez kapcsolódó korrekciók).

A Deloitte Adótanácsadási üzletágának szakértője elmondta: A módosító tételek tervezett változásai között fontos megemlíteni, hogy az ingyenesen adott vagy kapott eszközök, és az ingyenesen nyújtott szolgáltatások esetén a tervezet megszüntetné az ezekhez kapcsolódó adóalap-módosítást is, vagyis az elszámolt ráfordítást és bevételt a társasági adóban is elismernék jövő évtől. A képző- és iparművészeti alkotások beszerzéséhez kapcsolódó kedvezmény bár megmaradna, de a jövőben csak kortárs mű esetén lehet majd igénybe venni.



Az adózás rendjéről szóló törvény változása

A törvényalkotó egyik fő célja a feketegazdaság visszaszorítása lenne, amit az ellenőrzés és bírságolás szabályainak szigorításával szeretne elérni. Fontos elemként jelennek meg ezen kívül az adózók adminisztratív terheinek csökkentését célzó módosítási javaslatok is. A tervezet szerint a magánszemély a munkáltatói adó-megállapítást ezentúl az adóévet követő év január 31. napjáig kérheti – ez a dátum korábban minden év február 15-e volt. A tervezet értelmében a munkáltató ezentúl kérésre köteles lenne elkészíteni a munkavállaló bevallását.

Fontos változás lenne az is, hogy a kormánytervezet az APEH adómegállapítása helyett jövőre „egyszerűsített bevallás” néven új jogintézményt vezetne be azon adózók részére, akiknek kizárólag a munkáltatójuktól származó jövedelmük van. Az ő bevallásukat ennek megfelelően az adóhatóság állítaná össze, a rendelkezésére álló adatok alapján.

Az adózónak arról az időszakról, amelyben elszámolási kötelezettsége nem keletkezik, a korábbi „nullás igazolás” helyett a jövőben elég lesz majd egy elektronikus űrlapon nyilatkoznia. Ez kétségtelenül egyszerűsítené a folyamatot, hiszen az űrlap szabályos bevallásnak minősül, de nem árt odafigyelni, mert valótlan tartalmú nyilatkozat esetén az adózó természetesen ez esetben is mulasztási bírságra számíthat Veszprémi szerint.

„A tervezet módosítja a közbeszerzéshez kapcsolódó felelősségi szabályokat is. Ezzel párhuzamosan létrejönne egy „pozitív adóslista”, vagyis a köztartozás nélküli adózók adatbázisa, amelybe az adózó, bizonyos feltételek teljesítése mellett, kérheti a felvételét az adóhatóságtól. A tervezet értelmében közbeszerzéseknél ezentúl a 200 000 forintos összeg lenne az a határ, amely feletti kifizetés esetén nemleges („nullás”) együttes adóigazolást kellene bemutatnia az adózónak, és erre csak azoknál a személyeknél nem lenne szükség a jövőben, akik szerepelnek a már említett „pozitív adóslistán”.