|
Ingatlanmaffia lett a horvát állami hivatalból: 33 milliárdot kell visszafizetniük
Hamis szerződésekkel adtak el szerb ingatlanokat
[2008.08.29. 21:03]
Hatalmas ingatlanbotrány van kibontakozóban Horvátországban. Hozzávetőlegesen mintegy egymilliárd kunával (33,1 milliárd forinttal) károsította meg a horvát államkasszát az APN állami ingatlanügynökség.
A horvát fagyi visszanyal
Az APN volt igazgatóját, az 52 éves Davor Rajcsicsot egyelőre 37 ingatlan törvénytelen eladásával vádolja az ügyészség. Ha a horvát Szábor megszünteti az APN-dokumentumok titkosságát, akkor Zágráb egyelőre 79 polgári per elé néz. Az állami ügynökség elsősorban Horvátországból elmenekült szerbek ingatlanjainak adásvételével foglalkozott. Az ügyészség azzal gyanúsítja az APN-t, hogy hamis megbízási szerződések alapján adott el zömmel belgrádi vevőknek – állítólag a háborús bűnös Ratko Mladics irányításával és tudtával – horvátországi szerb tulajdonú ingatlanokat. Sokszor az igazi tulajdonos csak akkor döbbent rá, hogy a horvát APN eladta a házát, lakását, amikor ő maga szerette volna értékesíteni ingatlanát. Szakértők szerint nem lesz nehéz bizonyítani a csalássorozatot, hiszen az APN rendkívül hanyagul járt el a szerződések megkötésekor. Az állami szervezet képviselői nem sokat törődtek a formaságokkal, legtöbbször csupán a tulajdonos nevét tüntették fel a szerződésen; a személyi igazolványok számát, vagy az ingatlanok helyrajzi számát már nem dokumentálták, arról nem is beszélve, hogy az eddigi ismeretek szerint 13 alkalommal még az ingatlanok címét is elfelejtették feltüntetni a szerződéseken. A pár hónap múlva kezdődő persorozatban Zágrábnak nemcsak kártalanítani kell a valódi tulajdonosokat, hanem azokat a jóhiszemű szerb vevőket is, akik jelenleg a dalmát ingatlanokban laknak. Balkán: a lőporos hordó A horvát kormánynak ráadásul most duplán fő a feje, hiszen évekkel ezelőtt Zágrábnak egyszer már ki kellett fizetnie Belgrádnak azoknak a horvát és dalmát ingatlanoknak az árát, amelyekben a délszláv háború előtt még horvátországi szerbek laktak, de a harcok után már központi irányítás szerint horvátokat költöztettek. Az adásvétel akkoriban úgy zajlott, hogy 1998-ban és 1999-ben hamis felhatalmazással ingatlanügynökök jártak át Szerbiából Zágrábba, ahol az ingatlanok „sajtpapírjaik” segítségével az APN még aznap kifizette az ingatlanokért kialkudott 25–40 ezer eurót. Tudjman horvát elnök idején az volt a cél, hogy minél több szerb menekült házát szerezzék meg az elnéptelenedett Knin, Vukovár és Petrinje környékén. Tíz év alatt az APN több mint nyolcezer szerb horvátországi házát vette meg és adta el többek között Szerbiából elüldözött horvátoknak.
Ratko és a nyáj (fantáziakép)
Mladics a szerb nyáj őrzője? A botrány haszonélvezői akkoriban azok a szerbiai bűnözők – és állítólag ismét Ratko Mladics – voltak, akik illegális ingatlanügynökségeket működtettek Szerbiában, ám a megbízási szerződéseikkel Zágrábba jártak át a pénzükért. Arra is volt példa, hogy kettős szerződésekkel dolgoztak, pl. a tulajdonosnak olyan szerződést mutattak, ami szerint 15 ezer euróért kelt el a háza, miközben a valódi szerződés 25 ezer euróról szólt. A különbözetet az ingatlankereskedők és a horvát állami hivatal munkatársai zsebre vágták. Szasa Lality vukovári emberjogi aktivista már évekkel ezelőtt figyelmeztette a horvát hatóságokat az APN sorozatos csalására, de az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek. Egy szerbiai ingatlanközvetítőt, Kosa Vujakliját 10 évvel ezelőtt ugyan elítélte egy horvát bíróság, ám őt is csak azért, mert pont az APN horvát állami ingatlanügynökség akkori igazgatójának, Dusanka Petrusitynak a Nova Gradiska-i házát adta el annak tudta nélkül egy német házaspárnak. Zágráb további 66 hasonló esettel gyanúsítja a vukovári takarítónőből lett szélhámost, ám Szerbia nem akarja kiadni állampolgárát Zágrábnak. Jablonszki Mária
Ajánlott linkek:
Kapcsolódó cikkek: |





