[2008.08.28. 16:52]

Sok rendelet, kevesebb kötelezettség

1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.), 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK), 45 és 46/1997.(XII.29.) KTM, 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet, 1957. évi IV. törvény, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet – és akinek még nem elég a számos építkezésre vonatkozó törvény, azt megnyugtathatjuk: az építkezés és az engedélyezés fajtájától függően akár további 30 rendeletet, valamint a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet vonatkozó fejezeteit is ismernie kell ahhoz, hogy szabályosan építkezzen. Utóbbiról a jegyzőtől kérhetünk felvilágosítást, melyből akár az is kiderülhet, hogy az adott településen vagy kerületben (mint például a VII.-ben) még a belső átalakítások is engedélykötelesek. Új ház felhúzásakor vagy egy otthon átalakításakor ugyanis kétségkívül a legfontosabb – és az egyik legtöbb izgalmat okozó – pont az építési engedély megszerzése. 2008-tól sokak örömére csökkentették az építési engedélyhez kötött munkálatok számát, és több építési munkálathoz csak bejelentési kötelezettség járul. A januárban életbe lépett rendelet célja, hogy ésszerűsítse és egyszerűsítse a korábban érvényben lévő szabályokat.

2008-tól kevesebb munkálathoz kell engedély

2007 végéig például még a kerti homokozó, a napkollektor, a 10 köbméteresnél kisebb fürdőmedence, a síremlék, vagy az építmény homlokzatán elhelyezett szellőző szerelvénye is engedélyköteles volt. 2008-tól viszont már nem kell engedélyt kérni vagy bejelenteni a kerítés, a talapzatával együtt 3 méternél alacsonyabb szobor, 100 négyzetméternél kisebb fóliasátor, közműpótló (például házi szennyvíztisztító), kerti tűzrakó vagy a 20 négyzetméternél kisebb alapterületű lábon álló kerti tető felhúzását. Ugyanez vonatkozik például a 10 négyzetméteres vagy annál kisebb bruttó alapterületű és 2,5 méteres vagy annál kisebb építménymagasságú, huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas vagy nem emberi tartózkodására szolgáló építményre, a rendezett terepszinttől számított 1 méteres, vagy attól alacsonyabb támfalra, de a törvény még a kerékpártartóra, szelektív hulladékgyűjtőre, sőt a szőnyegporolóra is kitér. Vannak azonban olyan építmények, melyekhez ugyan nem társul engedély, de bejelentési kötelezettség igen; ilyen például a 30 köbméteresnél nagyobb állandó, és a 60 köbméteresnél nagyobb szétszedhető kerti fürdőmedence, a 30 négyzetméteres vagy annál kisebb bruttó alapterületű, árusítás célját szolgáló kiskereskedelmi építmény építése, a 2 négyzetméteres felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla, illetve a háztartási célú kemence, húsfüstölő vagy jégverem.

Bíznak az önkéntes jogkövetőkben

Schneider Gábor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium kommunikációs munkatársa lapunknak elmondta, hogy nemcsak az építési bejelentési kötelezettséghez és az építési engedélyezési eljárásokhoz kötött építési tevékenységek száma csökken. Az elvi építési engedélyt leszámítva ugyanis megszűnnek az elvi engedélyezési eljárások és a rendeltetésmódosítás változtatási eljárás is. Az erről szóló jogszabályok szeptemberben lépnek hatályba. Schneider Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy „mindazon munkák esetében, amelyek kikerülnek az engedélykötelezettség köréből, az állampolgároknak önkéntes jogkövetés keretében szükséges betartania a szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot, valamint az általános érvényű kötelező építésügyi előírásokat és más hatósági előírásokat.”

Egyre kevesebb önkormányzatnál kérhető építési engedély

Az engedélyt az építmény fekvése szerint illetékes építésügyi hatóság adja ki, ezért az engedély iránti kérelmet is itt kell benyújtani. A polgármesteri hivatal épületében általában az építési irodát vagy az építési ügyekkel foglalkozó ügyintézőt kell keresni. Szeptember elsejétől azonban újabb 11 településen szűnik meg az építésügyi hatóság. Magyarországon jelenleg 469 településen működik, de sokuknál sem a tárgyi, sem a személyi feladatok nem adottak a munka elvégzéséhez. A hatóságok számának csökkentésével – tavaly 30 szűnt meg – a minden kistérségi központban, nagyobb településen található építési hatóságok korszerűsítését kívánják elősegíteni. Az idei állami költségvetés ugyanakkor 1,6 milliárd forint többletet – összesen 3,2 milliárd forintot – irányoz elő e hatóságok működtetésére.

Jó, ha van elvi építési engedély

„Mindenképpen jól jár az az építkezni kívánó, aki elvi telekalakítási és elvi építési engedéllyel rendelkezik” – mondta lapunknak Szajbert Attila ügyvéd. Az ebben foglaltak ugyanis kötik az építési hatóságot. Az elvi építési engedély kikérése megelőzi az építési engedélyét, előbbiben ugyanis minden körülmény – például életvédelmi, műszaki, környezetvédelmi, településképi, stb. – tisztázásra kerül. Az elvi építési engedély alapján azonban építési munka nem végezhető, és egy éven belül ki kell kérni hozzá az építési engedélyt, különben elévül. Érvényessége pedig mindössze egyszer, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. Éppígy figyelni kell az építési engedély érvényességére is.

Az építési engedély ugyanis a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével – ha az építésügyi hatóság nem állapít meg rövidebb határidőt – érvényét veszti. Amennyiben azonban az építkezést két éven belül elkezdték, akkor öt éven belül az építményre még eredményesen lehet használatbavételi engedélyt kérni. Az öt év lejárta előtt viszont mindenképpen kérelmezni kell az engedély érvényességének meghosszabbítását, melyért 10 ezer forint illetéket kell fizetni. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – bejelenteni az építésügyi hatóságnak.

Az építésiengedély-kérelem

Az építésiengedély-kérelmet az ügyfél, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja az építésügyi hatóságnál beszerezhető, a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatványon terjesztheti elő a meghatározott illetékességi területtel rendelkező városi önkormányzati jegyzőnél. Evidensnek tűnik, mégis sokan elmulasztják, hogy az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kérjék ki. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében azonban az egyes szakaszokban megépítendő építményekre külön-külön is lehet építési engedélyt kérni. A kérelemnek számos dolgot kell tartalmazni, úgymint az építtető nevét, címét és aláírását, a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, a kérelem tárgyát annak rövid leírásával, és természetesen a mellékleteket. Nem szabad megfeledkezni az illetékbélyegről sem, mely új lakóépület, valamint a rendeltetésszerű használatával összefüggő rendeltetésű új építmény építésére, illetőleg meglévő ilyen építmény bővítésére, átalakítására, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására irányuló engedély esetén 10 ezer forint.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek