|
Videó: kivéreztetik a zánkai gyermekvárost? Kell valakinek?
Az üdülőfalu kétharmada felújításra szorul
[2008.08.25. 19:26]
Zánkáról az úttörők jutnak az ember eszébe, és nem a 800 éves templom. Most is fiatalok nyaralnak, tanulnak és sportolnak a Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrumban (ZGYIC), saját kikötőjük, vasútállomásuk van. Állam az államban. A komplexum felújítására nincs támogatás, a község megelégszik szerényebb tervekkel is. Bogó Ágnes, a gyermekváros igazgatója szerint nyereséges az üdülőváros.
Kivéreztetés vagy nemtörődömség? Zánka érdekes kettősséget mutat. Egyrészt Badacsony és Balatonfüred között félúton helyezkedik el az Árpád-kori 956 lélekszámú község, másrészt ott van az Európában egyedülálló gyermekközpont. Az üdülőfalu egyelőre elkerülte a csillebérci úttörőtábor sorsát, és nem vándorolt kézen-közön magánkezekbe, így nem kellett országos visszhangot kiváltó per tárgyává válnia. Azonban a ZGYIC nemrég kikerült a tartósan állami tulajdonban lévő ingatlanok sorából, Bogó Ágnes igazgatóasszony azonban nem aggódik, szerinte ez nem jelent rosszat. 1996 óta áll a komplexumot működtető kht. élén, és bár többször megkeresték zsíros állással kecsegtetve – 300 milliós éves fizetést említ –, ő maradt és maradni akar sokak bánatára. Ahogy mondja Dzsingisz kán harcosainak szavaival élve: „Ha félsz, ne tedd; ha teszed, ne félj!” Szerinte Európa legjelentősebb ifjúsági üdülőközpontját, ami nagyobb a Margitszigetnél, vétek volna feldarabolni, mert ezt így még egyszer senki nem tudná összerakni. Az ingatlanegyüttes erősen amortizálódott, de egyelőre nem kaptak uniós támogatást, pedig a szálláshelyek kétharmadát korszerűsíteni kellene, az egyharmad műszaki felújítása megtörtént. Ha kicsit az összeesküvés-elméletek nyomán – urambocsá’ – haladunk, akkor két variáció is elképzelhető. Nem kap a ZGYIC uniós pénzt, állami meg alig csordogál, a komplexum állaga kívánalmakat hagy maga után, el kell tehát adni, hogy magánpénzből felújítsák; vagy a vagyonelemeket darabokra szedik, és egyenként értékesítik. A másik alternatíva, hogy megkapja a komplexum az uniós pénzt, de közben vagy utána az illetékesek „rádöbbenek”, hogy az állam rossz gazda – nem lehet tudni, hogy kinőttünk-e már ebből a „gyermekbetegségből” vagy még érvényes propagandaszöveg mifelénk. ![]()
Haladni a korral
Fotó: Bereknyei PéterÁllam az államban
A gyermekfalu állam az államban, saját vasútállomással, kikötővel, stranddal, szabadtéri sportpályákkal és színpadokkal rendelkezik, míg a turisztikai holtszezonban a színház- és konferenciaterem használatával képesek életet vinni a komplexumba. Az intézmény szinte teljesen önellátó, ezt bizonyítja, hogy többek között 34 személyes egészségházzal, parkfenntartó- és karbantartó-részlegekkel, mosodával, nyomdával, hőszolgáltatással és vízművel rendelkezik. Idén júliusban másodszorra rendezték meg itt a BalaTone koncertsorozatot, ami a Zamárdiban már hagyományos BalatonSound méltó társa kíván lenni az északi parton.
Bogó Ágnes kérdésünkre, hogy mennyire érinti a komplexumot a 143 milliárd forintos ún. zászlóshajó projekt elbukása – ez fogta volna össze valamennyi balatoni fejlesztést – elmondta, hogy amúgy is üres lufi volt a program. Hiszen nem létezik önálló Balaton Régió, tehát egységes programról kár beszélni, nem lehet ehhez koncentráltan megszerezni a forrásokat. A tóparti települések több megyéhez és három régióhoz tartoznak, így csupán a három dunántúli régió uniós pénzeiből kaphatnának, de nem kaptak. A regionális operatív programokban (ROP) érdekelt Balaton-parti megyéknek számos hátrányosabb helyzetű kistérségük van, nem azzal küzdenek, hogy hány csillagos szállodát és vitorláskikötőt húzzanak fel a partra, hanem hogy legyen szennyvízcsatorna meg művelődési ház. Ráadásul az Új Magyarország Fejlesztési Tervben nem szerepel kiemelt területként a turizmus, bár az egyik operatív programban (OP) még megemlítik az ifjúsági projektek támogatását, de az akciótervekben már nincs forrás erre. Valószínűleg előre le voltak osztva a pénzek, hogy az egyes régiókon belül milyen programokat is támogatnak. Az igazgatóasszony szerint úgy tűnik, nem mindig álltak jó helyen, az ifjúsági lobbi gyenge, noha hazánkban 3,2 millió fiatal él. Talán majd az olimpia kijózanító eredményei ráébresztik az illetékeseket, hogy sokkal több pénzt kell költeni a fiatalokra. A tervek megvannak A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban elterülő 209 hektáros üdülőfalu felújítására tehát egyelőre nincs pénz. Pedig esedékes lenne, hiszen 1975-ben maga Kádár János adta át Európa legnagyobb úttörőtáborát. 1996-tól közhasznú társaságként működik az intézmény, amelynek fő profiljai az ifjúsági üdültetés és a sporttevékenység. 30-32 országból érkeznek a fiatalok, a nyári hónapokban napi 3000 fő, míg a téli időszakban 600 ember elszállásolására van lehetőség. Évente mintegy 40 ezer gyermeket fogad a központ. De az uniós pénzeken kívül is van élet! Bár nem egyszerű a helyzet, mert a kht.-nak három tulajdonosa van, így a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az oktatási minisztérium és a szociális és munkaügyi minisztérium. 1996 óta a kht. vagyona 6 és félszeresére nőtt, a bevétele pedig ötszörösére, Bogó Ágnes szerint tehát nem beszélhetünk arról, hogy veszteséges és gazdaságtalan volna az üdülőfalu működtetése. Már nyolc évvel ezelőtt kidolgozták a komplexum fejlesztési terveit. Most 16 milliárd forintnyi uniós pénzre 23 (!) kidolgozott projekttel pályáztak. Ebből 4,5 milliárdnyi az a rész, amely állami közfeladatokra vonatkozik, tehát unió ide, unió oda, meg kellene valósítani.
h i r d e t é s Kapcsolódó cikkek: Ajánlott linkek: |





