[2008.08.07. 19:53]

– A völgyjárók, közülük is a Taliándörögdön megszállók nagy része a fesztivál egyik arcának tartja Önt, és szívesen vesz részt a reggeli osztályfőnöki óráin, vagy a déli tárlatvezetésein. Tudna valamit mondani arról, hogy az idei „Művészetek Völgye” miért alakult úgy, ahogy?

– Szőke András vagyok, taliándörögdi lakos és az itteni önkormányzat képviselő-testületi tagja. Itt vagyunk egy programhelyszín mellett, ez a római katolikus plébánián futó helytörténeti anyag és főzőverseny. Ez az Ősök Háza program, ami jelenlegi tudásom szerint, amiket írásos anyagokból láttam, nem a Művészetek Völgye programrésze, hanem egy társult rendezvény, amely csak meg van említve a kapolcsi programfüzetben. Ez a helyszín egyrészt év közben is megtalálható, nyitott bárki számára. Itt élünk, és az egyház engedélyével, segítségével dolgozunk ezen az állandó programon. Ez nem erre a tíz napra szerveződik elsősorban.

Az itteni helyreállítási munkákat is minden évben önerőből próbáljuk végezni. Azért sem tudok a kérdésre válaszolni, mert nincs közöm ahhoz a történethez. Mi a település múltjával és az ehhez tartozó körülbelül kétezer éves helytörténeti anyaggal próbálunk foglalkozni. Természetesen ebben benne van Kapolcs is, Vigántpetend, Pula, Öcs, különböző kultúrák. Ugyanannyit tudok a kérdésről, mint akármelyikünk, mert attól függetlenül, hogy képviselő-testületi tag vagyok, nem kaptunk tájékoztatást az elmúlt fél éven keresztül arról, hogy mi fog most történni. Az utolsó két hétben kapott a testület egy közvetett információt.



– Gondolom, azért Önök is próbáltak információkhoz jutni, az Önök megkeresésére sem reagáltak?

– 2008 kora tavaszán, mikor lehetett sejteni, hogy a gazdasági háttér nem pontosan úgy fog működni, ahogy előtte, kértük azt, hogy a település – Taliándörögd – ugyanúgy, ahogy éveken keresztül eddig is, részt vehessen ebben a programsorozatban, de hadd kezelhessük ezt önállóan. Erre nem kaptunk konkrét választ. Csak a fesztivál előtt pár héttel derült ki, hogy ezek a települések nem fognak részt venni a közös programokban, de akkor már nagyon nehéz volt támogatókat keresnünk. Mint itteni lakos, anélkül, hogy bármilyen módon is minősíteném ezt, azt gondolom, hogy nagyon nehéz valamiben szervesen részt venni, ha úgy működik egy közös gondolkodás, hogy valahol eldöntik, mi lesz, és krízishelyzetben sem egyeztetnek. Szóval mi is csak sajtóból, innen-onnan tudtuk meg a fejleményeket.

– Akkor Ön nem is tagja a Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyletnek, közvetetten sincs benne a szervezőbizottságban?

– Nem. A szervezőbizottságban akkor lehet benne lenni, ha megkérik az embert, hogy legyen szíves ebben aktívan részt venni, meg, mondjuk, tájékoztatják. Erre tudja azt mondani az ember, hogy igen, megpróbálok erre szabadidőt szakítani. Ez egy kétirányú dolog, a plébános úr tartja a kapcsolatot a szervezettel, de igazából tőle se tudunk sokkal több információt. Én úgy tudom, évekig folyamatos aktív kapcsolat és rálátás volt, de most nem nagyon érkezett tájékoztatás, a szervezőbizottságból senki nem jött át megnézni, hogy működünk-e. Tavaly és azelőtt azért többé-kevésbé kaptunk figyelmet, megnézték hogy állunk.