HUF hírek
Rekordszinten a svájci frank
A forint folytatta gyengülését a pénteki kereskedésben, a svájci frank a 183-hoz közelít.
[2010.03.19. 16:10]
Nyomtatóbarát változatAjánlja a cikket ismerősének!
Elmélet és gyakorlat: hogyan dobjuk ki az albérlőt?
Másképp írják, másképp mondják…

[2008.07.29. 16:50]

Ingatlantulajdonosként kirakni az albérlőt nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk. A paprikás kedvű bérbeadónak ilyenkor kedve szottyanhat lezáratni az összes közművet, és ha ez sem segít, baseballütős fiatalemberekkel fölkeresni a tisztelt bérlőt. Más kérdés, hogy ez a megoldás nem túl elegáns, és persze nem is törvényes. De mi lehet a megoldás?


A cikk szövege itt folytatódikh i r d e t é s
Jól befűtünk?
A Fővárosi Távhőszolgálató Zrt. azt javasolja a cég ügyfeleinek, hogy a számla annak a személynek a nevére érkezzen, aki a szolgáltatást ténylegesen használja, ne pedig a tulajdonoséra. Ebben az esetben nem a tulajdonoson, hanem a bérlőn hajtják be a hátralékot, méghozzá bírósági úton. A tulajdonos a távfűtést nem is kapcsolhatja ki, mert ez műszakilag nem lehetséges. Persze ha van a fűtőtesteken szabályzó berendezés, akkor le lehet záratni és plombálni őket, de ez gyakorlatilag semmit nem ér, mert a bérlő pillanatok alatt lekaphatja őket.

Probléma tehát akkor van, ha a lakást feketén adják ki, és a számla a tulajdonos nevére érkezik. A tulajdonos ebben az esetben nem is értesül arról, hogy a bérlő nem rendezi a számlát, mert az nem az ő postaládájában landol. A hátralékot viszont azon hajtják be, aki a szolgáltatóval szerződésben áll, azaz a tulajdonoson.
Áldatlan állapot

Mindenki rémálma, hogy befektetésként vásárolt, kiadásra szánt lakásában egyszer csak bent ragad a bérlő, aki sem az albérleti díjat, sem pedig a rezsit nem fizeti. Vagy fizeti, de mi szeretnénk hozzáférni tulajdon lakásunkhoz. Ha ebben az esetben van bérleti szerződés, és abban szerepelnek a megfelelő kikötések, viszonylag könnyen ki lehet pakolni a lakót, fel lehet mondani a szerződést. Ha viszont nincs szerződés, elég nehéz törvényes segítséget kérni egy olyan albérlő kilakoltatásához, aki feketén fizetett a tulajdonosnak, papíron pedig ott sem lakik. (A gyakorlatban azért persze szokott lenni papiros, már csak azért is, hogy a bérbeadónak legyen mire hivatkoznia. Az APEH kezébe ez viszont ritkán kerül, amivel viszont sarokba lehet szorítani a tulajdonost.) Az már csak a hab a tortán, hogy ilyen esetben a közművek is a tulajdonos nevén maradnak, a számla is az ő nevére érkezik, és a tartozásért is ő felel.

Fel is út, le is út?

Hogy mit tehet ilyenkor a tulajdonos? K. Tamás igen egyszerűen megoldotta a helyzetet: „Kifigyeltük a bérlő szokásait, és amikor az nem tartózkodott az ingatlanban, lakatossal kinyittattuk az ajtót. Aztán fölvettünk egy jegyzőkönyvet a lakásban lévő tárgyakról, és dokumentáltuk, hogy mit szállítunk el. A bérlő dolgait elvittük egy raktárba, a zárat pedig lecseréltük. A postaládában hagytunk egy levelet, amelyben értesítettük a bérlőt arról, hogy hol tudja átvenni ingóságait, amennyiben rendezi a tartozását” – meséli K. Tamás, aki hiába mondott fel albérlőjének, az a felmondási idő lejárta után sem hagyta el a lakást. Biztos, ami biztos, ilyenkor szoktak egy fiktív vagy valós új bérleti szerződést is kötni, hogyha a bérlő rendőrt hív, akkor – ha a törvényi előírásnak megfelelően mondott fel a bérbeadó – hivatkozhasson arra a tulajdonos, hogy az új bérlő miatt pakolta ki a régi bérlő tárgyait.

Kitelepítés (illusztráció)
Kitelepítés (illusztráció)
Fotó: MTI


Van gáz?
A Fővárosi Gázművek Zrt. sem jogszerűnek, sem szerencsésnek nem tartja, ha a tulajdonos a törvényes út helyett közüzemi szolgáltatások kikapcsolásával óhajtja rendezni a jogvitát, így ehhez nem is asszisztál. E helyett azt javasolja ügyfeleinek, hogy írassák át gázórájukat a bérlőjük nevére. Ha ugyanis a tulajdonos nevére kiállított csekket a bérlő nem fizeti ki, a szolgáltató a tulajdonost fogja perelni, hiszen vele áll szerződéses viszonyban.

Ha a tulajdonos ilyen esetben kezdeményezi a szolgáltatás szüneteltetését, az ingatlan tényleges használója és tényleges gázfogyasztója kérheti annak visszakapcsolását és azt is, hogy a szolgáltató, mint az ingatlan tényleges használójával, vele kössön szerződést, és az ő nevére írja át a gázmérőt. Ha viszont az albérlő nevén van a gázóra, az ingatlan tulajdonosa nem is kérheti a szolgáltatás kikapcsolását, és nem írattathatja vissza a nevére a gázórát.
Fizess, ha kell!

De hogy mennyire legális ez a megoldás? Ha a felmondás jogos, mert például az albérlő nem fizette a bért, akkor teljesen: „A hátralékos bér összegéig a tulajdonosnak zálogjoga van a bérlő bérleményben lévő vagyontárgyain. Bár kifejezett elszállításról, kiürítésről nincs szó a jogszabályokban, de amennyiben a bérlő nem vitatja a felmondás jogszerűségét, úgy nincs az a bíró, aki ezért elmarasztalja a tulajdonost, legfeljebb kötelezi arra, hogy szállítsa vissza a lakásba az elvitt holmikat. Bár amennyiben már új bérlő lakik a lakásban, ez nem lenne logikus döntés. Ha viszont a bérlő vitatja a felmondás jogosságát, bizony jöhet a per, ami akár évekig is elhúzódhat “ – mondja dr. Ruszthi Hunor, a Szikora Ügyvédi Iroda munkatársa.

A rend őrei?

Egy másik, több hasonló helyzetet megélt lakástulajdonos azt is kiemelte, hogy a rendőrökre ilyen esetben nem feltétlen lehet számítani: „Van olyan rendőr, aki segít a kiköltöztetésben, ha a tulajdonos igazolja, hogy ő a tulajdonos. De olyan rendőr is van, aki csak széttárja a karját, és azt mondja, hogy tehetetlen. Az albérlő ugyanis jogszerűen lépett be a lakásba, más kérdés, hogy azóta jogszerűtlenül tartózkodik ott.”
Aki tehát biztosra akar menni, jobban teszi, ha szerződéskötéskor közjegyzői okiratba foglaltatja, hogy a bérlő felmondás esetén köteles elhagyni a lakást. A közjegyzői okirat ugyanis azonnal végrehajtható. Ezt lobogtatva azonnal lehet végrehajtót vagy rendőrt hívni, teljesen jogszerűen.

Időnk, mint a tenger…

Persze ha ezt elmulasztottuk közjegyzői okiratban rögzíteni a kiköltözés feltételeit, „lakáskiürítési pert“ is indíthatunk, ami bonyolult és hosszú. Ha ugyanis a bérlő vitatja a felmondás jogosságát, a per pedig évekig húzódik, a bérlőt a jogerős végzésig megilleti a birtokvédelem. A birtokvédelem amúgy is addig illeti meg a bérlőt, ameddig az fizeti a bérleti díjat, és jogosult használni az ingatlant. Ha viszont már nem fizeti a bérleti díjat, jogellenes lakáshasználónak minősül. Vele szemben birtokvédelmet azonban nem feltétlenül érdemes kérni. A jegyzőnél például egyáltalán nem érdemes próbálkozni, mert a nem vizsgálja, hogy jogszerűen vagy jogszerűtlenül tartózkodik-e a bérlő a lakásban. Ő a birtoklás ténye alapján ad birtokvédelmet, ami ez esetben értelmetlen. A bérlővel szemben ezért csak a bíróságtól érdemes birtokvédelmet kérni, ahol vitatni kell a birtoklás jogszerűségét is. Azt, hogy egy-egy ilyen per meddig tart, bírósága válogatja: van olyan bíróság, amelyik három hónap alatt lezár egy ilyen ügyet.

Viszlát, villany
Az ELMŰ gyakorlata igencsak tulajdonosbarát: a tulajdonos, ha az ő nevén van a villanyóra, saját szakállára szüneteltetheti a szolgáltatást. Ehhez a szolgáltató embereinek a lakásba sem kell feltétlenül bejutniuk. Ha viszont a tulajdonos átíratja az órát a bérlő nevére, ugyancsak védve van, hiszen a szolgáltató a bérlőn hajtja be a tartozást. Ebben az esetben a tulaj persze nem kapcsoltathatja ki az áramot, de nem is felel érte.
Ebben a hidegben?!

Ha lezárul a per, következhet a végrehajtás. Nem mindegy azonban, mikor kerül erre sor: a bérlő ugyanis december 1. és március 1. között nem rakható ki az utcára. A téli hónapok kivételével azonban végre lehet hajtani az ítéletet: a végrehajtót a bíróság rendeli ki, aki postán megküldi a bérlőnek az ítéletet, és felszólítja a lakás elhagyásra. Ha a bérlő a határidő lejártával sem költözik el, a végrehajtó akár rendőri segítséggel is kiürítteti a lakás, az ingóságokat pedig – amennyiben azokat a bérlő nem távolítja el a lakásból, vagy nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál – raktárba szállíttathatja. A hiányzó ajtó, csaptelep, egyéb megrongált berendezés miatt pedig polgári pert lehet indítani.

Pont az i-re?

Öröm az ürömben, hogy 2009. január elsejétől első körben az egymillió forintot nem meghaladó összegek esetében már kizárólag fizetési meghagyást lehet kérni a bíróságtól, nem kell feltétlenül éveken keresztül pereskedni. Ehhez persze az is kell, hogy az adós ne mondjon ellent.

Szabó E.

Hozzászólások
h i r d e t é s

Kapcsolódó cikkek:

Ajánlott linkek:
Szavazás
Ön szerint az ingatlanárak a jövőben még tovább csökkennek?
Nem, ennél alacsonyabb árak már nem lehetnek
Igen, néhány százalékkal még eshetnek az árak
Igen, akár 10 százalékkal is csökkenhetnek az árak
Igen, akár 10 százaléknál nagyobb mértékben is csökkenhetnek az árak