[2007.12.17. 17:51]

Keleten a helyzet változatlan

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 227 településéből kb. 150-160 településen helyeznek ki hitelt a bankok, és 70-80 településre, vagyis csaknem a megye egyharmad részére nem. Ez utóbbiak közé tartoznak az 500-1000 fős, vagy a még kisebb lélekszámú, akár 300 fős falvak is, amelyek főleg a határ menti részeken helyezkednek el, ahol az ingatlanpiac nemhogy pang, hanem egy helyben áll, mint a csökönyös szamár.

De miért is indulna meg? A munkalehetőség kevés, a gazdasági fellendülés elkerüli a térséget, a közeli Partiumból érkező magyarok sem itt vesznek házat, lakást, hanem ahol az ingatlanpiac működik, ahol jó a közlekedés, vagyis a nagyobb településeken, a megye belső részein.

Az etnikai arányokat nézve e települések lakosságának 20-30%-a roma származású, amely a mélyszegénységet erősíti, hiszen közöttük alig-alig található szakképzett munkaerő.

E területeken a négyzetméterárak 30 ezer forint körül mozognak, vagyis egy átlagos állapotú és nagyságú ház értéke kb. 3 millió forint. Ha az érték 50%-át nézzük, amire lehetne hitelt kapni, az 1,5 millió forint, abból nem lesz felújítás. Például Zajtán, a határ menti kisváros, Csenger mellett ha egy ház 3 milliót ér, akkor ugyanez az ingatlan Nyíregyházán 15-20 millió forintba kerül. És még nem is beszéltünk a budapesti ingatlanárakról!



Ördögi kör, de talán az egyszerűsített hitel

Ráadásul fenn is kell tartani ezeket a házakat, karbantartásra minimálbérből, segélyből nem telik, így az ingatlanok állaga tovább romlik. Hiába adná el a tulajdonos a házát, hogy olyan településre költözzön, ahol akad munkalehetőség, ha senki sem veszi meg, ördögi kör, kitörni szinte lehetetlen.
Pedig ezek a házak komfortosak: többnyire a fűtés konvektorral működik, hiszen bent van a gáz a házban, de inkább cserépkályhával fűtenek, fát pedig a környékről „szerzik” be.

2002-ben az ingatlanboom után itt is számolatlanul vették fel a szabad felhasználású, államilag támogatott hitelt szocpolos lakásokra, de kocsit vásároltak belőle, a ház állagával nem törődtek. Törleszteni nem tudnak, fejükre nőtt az adósság.

Megoldásnak tűnhet a hitelkiváltás, amikor a sokféle hitelt egyszerűsített hitellé alakítják a bankok, amelyik többek között kedvezőbb kamatozású is, így például ha egy adós havonta 40 ezer forintot törlesztett 4-5 bank felé, akkor az egyszerűsített hitel után havi 25-30 ezer forintot kell fizetnie.

Kitörni a turizmusba!

Demeter Tibor a Demeter Ingatlanközpont tulajdonosa szerint – mivel munka nincs, legjobb esetben a kőműves a csúcsvállalkozó, a mezőgazdaság lenullázva – a kitörési pont a turizmus lehet, de ehhez is „ideális” falvak kellenek. Két alapszempont a meghatározó: egyrészt milyen a település lakosságszerkezete, másrészt hogy a falu milyen természeti környezetben fekszik.

Ha a falu rendben van, jöhet a ház! A 70-es, 80-as években tömegesen épült ún. gázszilikátházak nem vonzzák a vevőket. Ezek anyaga a vasgyártás végtermékéből származik, és mára bizony előfordul, hogy elfárad az „anyag”, vagyis bár tudományosan nincsen bizonyítva, kisebb-nagyobb repedések jelennek meg a főfalakon, néhol csak hajszálról beszélhetünk, néha a kezünk befér, így teherbíró funkciója megszűnik. De a kilencvenes években épült többszintes hodályok sem túl romantikusak. Nyaralónak a régi, hangulatos parasztházak az ideálisak.

A kisfalvak idegenforgalmát két úton lehet fellendíteni. Vagy önkormányzati keretek között, talán a turizmus fejlődését elősegítő kistérségi programok segítségével, amelyeket uniós forrásokkal egészítenek ki, vagy magánbefektetők jöhetnek szóba.

Utóbbiak ideális esetben több házat felvásárolnának, és bérbe adnák vagy az Alföldről érkező nyaralóknak vagy holland, német turistáknak. De mivel senki sem tudja, hogy mi lesz jövőre, ezért aztán óvatosak a befektetők is. Az a bizonyos kézifék be van húzva, jó tíz év kell ahhoz, hogy a turistaparadicsomok megvalósulhassanak, vagy legalábbis a falvak elinduljanak előre.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek