[2007.11.07. 15:38]

Magyarországon nincs egységes ingatlankataszter, nincs hiteles nyilvántartás az ingatlanok értékéről. A kormány a luxusadóhoz hasonlóan övezeti besorolás alapján határozná meg az ingatlanok értékét, és ezáltal az ingatlanadó alapját. A törvény az értékövezetek létrehozását az önkormányzatokra bízza, de épülettípusonként és megyénként – Budapesten kerületenként – alsó és felső értékhatárokat határoz meg, amelyektől nem térhetnek el.

Így például egy Vas megyei városban található üdülő nem kerülhetett 115 ezer Ft/nm-nél olcsóbb övezetbe, és egy II. kerületi családi ház övezeti besorolás szerinti értéke sem lehet kisebb 700 ezer forintnál négyzetméterenként.

Azok az önkormányzatok, amelyek a luxusadó bevezetése mellett döntöttek, az övezeteket és az övezetekben található ingatlanok négyzetméterre vetített értékét is megállapították. A Fővárosi Önkormányzat például 15 féle értékövezetbe sorolta be az utcákat, sőt, a hosszabb utcákat irányítószám szerint is feldarabolta. Eszerint az újpesti Bányagépgyár utca a 4-es értékövezetben található, ezért az itteni társasházi lakások értéke 210 ezer forint négyzetméterenként.

Az övezeti érték és az alapterület szorzatából számolt adóalap különböző korrekciós tényezőkkel módosítható, az épület kora, felszereltsége, építési technológia valamint a felújítás óta eltelt idő szerint. Az alapérték csak a 10 és 30 év közötti korú ingatlanokra vonatkozik, a 10 évnél fiatalabb épületek 15%-kal értékesebbek, a 30 évnél idősebbek 5%-kal olcsóbbak.



Bár ezeket az értékövezeteket és korrekciós tényezőket a 2005-ös értékviszonyok alapján hozták létre, és nem is erre a célra, könnyen elképzelhető, hogy nem fognak módosítani rajta, sőt valószínű, hogy azok a települések átveszik a tapasztalatokat, amelyek a luxusadót nem vezették be, és hasonló övezeteket fognak létrehozni.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek