[2010.03.03. 10:11]

A Jobbik szerint a csatorna "megoldja az öntözéssel és a belvízlevezetéssel kapcsolatos problémákat, és alkalmassá válik hajózási célokra is", míg az MSZP szerint "vidéki munkahelyek ezreit lehet létrehozni" megépítésének előkészítésével, az öntözés fejlesztésével és a hajózás feltételeinek megteremtésével". Emellett meg lehetne akadályozni a Homokhátság elszikesedését is.

A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a csatorna megépítésének ötlete már 300 éve felmerült. Dillher báró, Szolnok parancsnoka 1715-ben terjesztette a bécsi udvar elé egy Pesttől Szolnokig vezető, a Dunát a Tiszával összekapcsoló, hajózható csatorna tervét. Azután többször nekifutottak a megvalósításnak, de az építkezés nem indult el. Egy másik Duna-Tisza-csatorna viszont megvalósult: a valaha Ferenc-csatornának, ma szerbül Veliki kanalnak hívott mesterséges vízfolyás 118 kilométer hosszan húzódik a mai Szerbiában Bezdán és Óbecse között. A Ferenc-csatornát még 1793-ban kezdték építeni, 1802-ben adták át.

Csatári Bálint, az MTA Alföldi Tudományos Intézetének munkatársa tavaly már a kormány megbízásából egy stratégiai kutatást készített a Duna-Tisza-csatornáról, illetve a térség vízpótlásáról. Ő egyértelműnek tartja, hogy a mezőgazdaságnak és az élővilágnak is szüksége van vízpótlásra, hiszen az elmúlt 20-30 évben jelentősen csökkent a talajvíz szintje és több száz tavacska tűnt el a környékről.

Csatári 3 lehetséges forgatókönyvet vázolt: az első szerint nem teszünk semmit, ami a környék elnéptelenedéséhez vezet. A második szerint komplex programokkal, köztük kisebb csatornák hálózatával pótolják a vizet, rehabilitálják a tájat. Ha ezt nem teszik, akkor lehet szükség a harmadik forgatókönyv megvalósítására, a Duna-Tisza-csatorna megépítésére.

Izgalmas történetük, másokat is érdeklő problémájuk, ingatlanokkal kapcsolatos kérdésük van? Ha igen, küldjék el nekünk a foszerkeszto@ingatlanmagazin.com címre!

Kapcsolódó cikkek:

Ajánlott linkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek