[2009.12.28. 13:30]

A magyar bizalmi vagyonkezelés nagyon emlékeztet számos, mai európai jogrendszer már sikerrel alkalmazott megoldására, így például az angol és a skót jog trust, a francia és a luxemburgi jog fiducie, a német, az osztrák és a svájci jog Treuhand néven „futó” intézményére.

Európán kívül is számos jogrendszer befogadta a bizalmi vagyonkezelés intézményét, az angolszász hagyományokat követő jogrendszerek (például az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália) mellett ismeri a bizalmi vagyonkezelést a dél-afrikai jog, számos dél-amerikai ország joga, a japán, illetve 2001 óta a kínai jog is.

Kiskorú ingatlana

A bizalmi vagyonkezelés célja annak lehetővé tétele, hogy olyan személy helyett, aki életkoránál, szellemi állapotánál, a szükséges gazdálkodási, például befektetési ismeretek hiányánál, vagy valamely más körülménynél fogva nem képes, illetve nem, vagy nem kellően alkalmas arra, hogy meghatározott vagyonnal, vagy vagyontárgyakkal saját döntései alapján gazdálkodjon.

Tipikus eset, ha valaki örököl egy ingatlan, ám kiskorú, illetve nincs olyan állapotban, vagy képesség birtokában, hogy az értékes házat, lakást, telket megfelelően kezelje. Vagy: valaki úgy végrendelkezik, a felesége laikus, nem ért egy ingatlan hasznosításához, ezért szakember kezelje az örökül hagyott vagyont.

A vagyonrendelőnek értelemszerűen nem kell elhaláloznia ahhoz, hogy az ingatlant átruházza a hivatásos bizalmi vagyonkezelőre. Bármikor dönthet úgy, hogy elvárásainak megfelelően az értékes ingatlannak legyen hozadéka, ha úgy tetszik, „termeljen.”

A vagyonrendelő nyilatkozat érvényességéhez annak közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Bizalmi vagyonkezelés egyébként létrejöhet jogszabály, vagy bírósági határozat alapján is.


Díjazás és kontroll

A vagyonkezelő díjazás ellenében a tulajdonos pozíciójában gondoskodik a kezelésébe adott javak hasznosításáról, a kezelésbe adó egyoldalú jognyilatkozatában megjelölt személy, a kedvezményezett javára. Szükséges az is, hogy a kedvezményezett ezt a kijelölést elfogadja.

Az ingatlan természetesen speciális vagyonkezelő „külön tulajdon”, és nem szolgálhat a vagyonkezelő saját hitelezőinek kielégítési alapjául. A különvagyonba tartozó vagyontárgyakra nem formálhat igényt a vagyonkezelő házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, illetve örököse.

Az is elképzelhető, hogy egy vagyonkezelő vagyonán belül nem csak a személyes és a kezelt vagyon különül el, hanem személyes vagyonán túl több kezelt vagyon. Ilyen esetben a kezelt vagyonok is elkülönítve kezelendők és az egyik kezelt vagyon hitelezői nem támaszthatnak igényt a másik kezelt vagyonnal szemben.

Természetesen létezik kontroll a vagyonrendelő részéről. A vagyonrendelő és a kedvezményezett bármikor jogosult tájékoztatást kérni a vagyonkezelésről, a vagyonkezelő köteles a kérésnek eleget tenni. A vagyonrendelő, vagy a kedvezményezett kérheti a bíróságtól, hogy határidő tűzésével kötelezze a vagyonkezelőt a vagyonrendelő nyilatkozat szerinti vagyonkezelés helyreállítására.

Ha a vagyonkezelés a nyilatkozatban meghatározott idő eltelte, vagy feltétel bekövetkezte miatt megszűnik, a vagyonkezelő köteles a kezelt vagyont a nyilatkozat rendelkezései szerint felosztani, illetőleg azzal elszámolni. A vagyonkezelőt polgárjogi és büntetőjogi felelősség terheli a rábízott ingatlanban okozott kárért, vagy egyéb olyan cselekményéért, amelyet a kötelezettségei megszegésével okozott.

Nem „pereg” szét a vagyon

Mire jó a bizalmi vagyonkezelő? Például, a tulajdonos dönthet úgy, hogy megszüntet egy összeférhetetlenségi helyzetet oly módon, hogy vagyonkezelőt jogosít fel meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkeztéig. Ezen idő alatt pedig a tulajdonos például, nem rendelkezik, nem diszponál üzleti befektetései felett.

Büntetőeljárásban, vagy egy hosszan tartó gazdasági perben nem lesz szükség záralávételre, vagy letétbehelyezésre, helyette az eljárás által érintett vagyon hasznosítása, értékének megőrzése biztosítható. Ennek jelentősége, a vagyon az eddigiekkel ellentétben nem „pereg” szét.

Az angolszász országokban igen gyakori, hogy a vagyonkezelést ügyvédi irodák végzik, sőt, az összes fejlett tőkepiacú országokban ez a kezelés az ügyvédek egyik jellemző tevékenysége. Valószínűsíthető, hogy a jogász túlképzéssel is sújtott, telített magyar ügyvédtársadalom számára kitörési lehetőséget jelent a bizalmi vagyonkezelés új jogintézménye, ezért hamarosan igen népszerű lesz köreikben.