[2009.11.16. 19:02]

Bele kell húzni

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 (NTS) alapján az egészségturizmusra 100 milliárd forintot kívánnak költeni. Eddig azonban ennek az összegnek a felét sem szánták a gyógyhelyekre (lásd előző cikkünk.) Az utolsó három évben jócskán bele kell húznunk, ha 2015-re Európa vezető gyógyító nagyhatalma akarunk lenni. Ráadásul a válság erősen visszavetette a repülőgépes utazásokat, pedig az egészségturizmus távolabbi célcsoportjai más közlekedési eszközzel nem tudnak hazánkba utazni. Dr. Rubovszky András, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke szerint 2007-ben megtorpantak a fejlesztések. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) 2007-2008-as akciótervének témához köthető pályázatai is még csak a második fordulóra várnak.

300 milliárdot akarnak a turizmusra fordítani

Az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) turisztikai államtitkárságán kérdésünkre elmondták, hogy a hét régióban összesen 66 támogatási igényt nyújtottak be, amelyek fele, azaz 33 projekt részesülhet támogatásban. A pályázatok mellett hat kiemelt projekt is szerepel: Szeged, Hajdúszoboszló, Máriapócs és Nyírbátor, Bük, Zalakaros, Hévíz. Ezek közül az újszegedi fürdőkomplexum a legtámogatottabb 3,5 milliárd forinttal. A 2007-2008-as akciótervi időszakból összesen 26,6 milliárd forint fog szolgálni egészségturisztikai célokat.

Újhelyi István államtitkár a bükfürdői fejlesztések első üteme, az új 500 személyes pihenőhely novemberi átadásakor nagy számokat említett: 2013-ig a regionális operatív programok forrásainak mintegy 20 százalékát, közel 300 milliárd forintot fordítanak turisztikai célokra. Ebből a 2009-2010-es időszakra 103 milliárd forint jut. A fejlesztési célkitűzések között kiemelt helyen szerepel a termálvagyon hasznosítása, a gyógyhelyek és fürdők fejlesztése, a fürdőkre épülő egészségügyi szolgáltatások bővítése.

Gyógyhelyek és a rossz infrastruktúra

A gyógyturizmusban kiemelt szerepük van az ún. gyógyhelyeknek, amelyekből Magyarországon 13 található. Ezek olyan települések, amelyek különleges adottságokkal és a gyógytényezők hasznosításához szükséges létesítményekkel rendelkeznek. Nálunk ezek közül a gyógyfürdőhely és a klimatikus gyógyhely ismeretes, utóbbiak hegyvidékeken. Szakértők szerint jelenleg a németországi vagy a volt monarchiabeli nagy gyógyüdülőhelyek közkedvelt infrastruktúráját Magyarországon egy fürdő sem volt képes eddig megvalósítani, így tradicionális értelemben vett gyógyüdülőhely (gyógyhelyi parkok, koncerttermek, túraútvonalak, előkelő sétálóutcák, kaszinók stb.) nem létezik hazánkban. Ehhez a tényhez persze Trianon is hozzájárult, hiszen jelentős desztinációk kerültek határon túlra, elég csak megemlíteni Ótátrafüredet, Palicsot, Szovátát, Herkulesfürdőt vagy Parajdot, bár ezek közül több nem képvisel egyelőre európai színvonalat. A budapesti fürdők állapota pedig a fejlesztések ellenére sem éri el az európai „fürdőváros” színvonalat, a látogatók sok fürdőből csalódottan távoznak, elég csak a Király fürdőre gondolnunk. Dr. Rubovszky András szerint azonban vannak biztató jelek, hiszen Hévíz kompakt európai fürdőhelynek tekinthető mind a gyógyászati infrastruktúrát, mind a települési környezetet illetően. E minőségi irányba tendál Gyula fejlődése is.

Nincs pozicionálás

A legtöbb magyar regionális gyógyfürdő nincsen pozicionálva és tematizálva, nincs például a gyógyhely jellegre erőteljes nemzetközi szintű marketing építve. Mindez azért is jelent problémát, mert ezen fürdők forgalmának egy része az OEP-finanszírozású kezelésekből származik. Az OEP támogatás csökkenése az elmúlt években forgalomkiesést okozott, mivel a kezelésekre igényt tartók jelentős hányada nem tudja a piaci árat megfizetni, ezért a fürdők finanszírozási problémákkal küzdenek. A piaci vendégkör idecsábítása érdekében pedig kiemelten fontos az egyedi arculat kitalálása és az arra épülő szolgáltatásfejlesztés. A fürdők tematizálása történhet a „gyógyító víz”, a „regeneráló víz” és a „szórakoztató víz” köré építve, ügyelve a különböző szegmensek eltérő igényeire és szeparáltságára – elemzi a helyzetet 2007-ben az ÖM tanulmánya.