[2009.11.16. 14:26]

Az idén átadni tervezett és a ténylegesen átadásra került kiskereskedelmi területek arányából jól látható, hogy nagyon sok ingatlanfejlesztő kockázatosnak tartja bevásárlóközpontok építését. „A bérlők nagyon visszafogták, vagy teljesen leállították bolthálózat bővítési stratégiájukat, mivel a kereslet jelentősen visszaesett” – mondta Varga Ágnes a GVA Robertson kiskereskedelmi részlegének vezetője. A kereslet visszaesése, ahogy az a már működő házak példáján is látható területenként eltérő.

A GfK Általános Vásárlóerő Index felmérése a magyarországi háztartások rendelkezésre álló teljes jövedelmét térképezi fel településenként. Ebben a rangsorban, két budai agglomerációhoz tartozó települést találunk az első öt között; Budaörsöt az első helyen, Törökbálintot a harmadikon.


A budai oldalon tehát magasabb a vásárlóerő, illetve a szabadon elkölthető jövedelem. Ennek ellenére Pesten található több bevásárlóközpont mind számban, mind bérbeadható terület nagyságában, amire magyarázatul szolgál a pesti oldal nagyobb mérete, illetve a nagyobb népsűrűség. Viszont a szabadon elkölthető jövedelem csökkenése az alacsonyabb vásárlóerővel rendelkező területeken fájdalmasabb és jobban visszaveti a keresletet. A budai oldalon van még potenciál a bevásárlóközpont fejlesztések számára, és a jelen gazdasági körülmények között ezt a potenciált ki is kell használnia az ingatlanfejlesztőknek. Talán nem véletlen, hogy az idén egyetlen tervszerűen átadásra került bevásárlóközpont Budapesten az Allee, ami a budai oldalon található.

Pesten jelenleg tizennégy nagyobb bevásárlóközpont működik, összesen több mint 400 ezer négyzetméternyi kiskereskedelmi területtel. Ez összesen 2.243 üzlethelyiséget jelent. Budán tizenkettő bevásárlóközpont üzemel, de csak mintegy 250.000 négyzetméternyi bérbeadható területtel. Az üzlethelyiségek számában is jelentős a budai oldal lemaradása, a tizenkettő házban összesen 731 bolt működik. A tervezett átadásokban még nagyobb Pest előnye; Budán csak az Allee 46 ezer négyzetmétere szerepel, míg Pesten 9 bevásárlóközpont több mint 230 ezer négyzetméternyi területe.

A budai oldalon jóval kevesebb a bevásárlóközpontok építésére alkalmas terület. A telekárak nem térnek el szignifikánsan egymástól Budán és Pesten, az árakat inkább a telek frekventáltsága határozza meg. A pesti túlsúlyt az is okozhatja, hogy az ingatlanfejlesztők korábban kevesebb figyelmet fordítottak a vonzáskörzet keresletének és vásárlóerejének feltérképezésére, mivel a gazdasági körülmények nem tették ezt szükségessé - vélekedett Varga Ágnes.

Ajánlott linkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek