|
Bürokratikus jövő: mától bonyolódnak a területrendezési tervek
Csak az a szép zöld gyep...
[2009.10.06. 14:58]
A területfejlesztés célja nem más, mint az, hogy az egy általános és komplex hosszútávú célkitűzést adjon valamiről úgy, hogy az elképzelést mégis egyértelműen jelenítse meg a jövőkép felé való fejlődést – áll mától hatályos a Kormány 218/2009. rendeletében. Az most a területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési programot és a területrendezési terv tartalmi követelményeit veszi górcső alá.
Ahhoz, hogy valaki a területfejlesztési célját elérje, ahhoz előbb területi tervet kell készítenie, aminek kidolgozásáért az illetékes szerv fizet. Sokaknak jó hír, hogy a megyei területrendezési terv készítésének és módosításának költségeihez – a Területrendezési előirányzat, illetve Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat központi kerete terhére – a terv kidolgozásáért felelős szerv állami hozzájárulásra tarthat igényt.
A szabályok A területrendezési terv módosítására az új területrendezési terv egyeztetésének- és elfogadásának rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az elfogadott terv módosítása – az előkészítő és javaslattevő fázis összevonásával – egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamatban is elvégezhető. Az így elfogadott koncepcióban meghatározott időtávlat lejártát követően a tervezés során az új területfejlesztési koncepció és program készítésének szabályait kell alkalmazni. A területi tervek időtávlatai a következők: rövidtáv -2 év, középtáv-7 év, hosszútáv-14 év, nagytáv- 20–25 év. A túlmutatóra szóló jövőképek A területfejlesztési koncepció határozza meg a jövőt, így például azt, hogy mi változik majd az ország és a térségek életében, de ugyanez a koncepció tartalmazza, hogy nagytávon, azaz 20-25 év múlva miből, mi lehet. A területi tervnek viszont, mint mindennek tartalmi követelményei vannak, így elsősorban tartalmaznia kell a kistérségi területfejlesztési koncepció- és program részletes tartalmi követelményeit, a megyei területfejlesztési koncepció- és program részletes tartalmi követelményeit, a regionális területfejlesztési koncepció- és program részletes tartalmi követelményeit, illetve a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját és programjának részletes tartalmi követelményeit. Ráadásul a megálmodott koncepciókban és programokban minden szinten érvényesíteni kell a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, valamint a területi kohézió szempontjait is. MTIÉs a szakzsargonos bürokrácia A területi terveket az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerbe történő illeszthetőség követelményeinek figyelembevételével elektronikus- és papíralapú dokumentumként kell kidolgozni. Ennek érdekében a területfejlesztési koncepciók és programok területi egységhez köthető javaslatait nem csak a települési KSH-azonosítókkal nyilvántartható módon kell dokumentálni, de a rajzi munkarészeit az 1:50 000-es alaptérképi tartalmat hordozó digitális topográfiai alaptérképen is ki kell dolgozni. A jövőről továbbá a területrendezési terveket egységes országos vetületi rendszerben, vektoros állományokkal, térinformatikai rendszerben is el kell készíteni – áll a kormányrendeletben, ami azt is meghatározza, hogy ezzel még nem ér végett a kötelező csatolmányok sora: a területrendezési tervek kidolgozása során ugyanis a térségi szerkezeti terv tartalmi elemeit egy tervlapon, az egyes, tartalmilag nem összetartozó és átfedő térségi övezeteket elkülönülő tervlapokon is ábrázolni kell. A fázisok frázisai A kistérség, a megye, a régió és a kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja előkészítő és javaslattevő fázisból áll: az előkészítő fázisban rendszerezni és értékelni kell a fejlesztésre ható tényezőket, valamint vizsgálni kell a fejlesztés lehetséges irányait. A javaslattevő fázisban pedig ki kell dolgozni a kistérség, a megye, a régió és a kiemelt térség jövőképét és ennek legkedvezőbb fejlesztési irányát. De ezzel még nem ér véget semmi: a térség esetében ugyanis a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter dönt arról, hogy az előkészítő fázis elkészült munkarészei megfelelnek-e a követelményeknek. Ezek mellett egy úgynevezett partnerségi tervvel is rendelkezni kell: ez nem csak a tervezés folyamatában határozza meg, hogy ki a bevonandó célcsoport, de az egyes tervezési elemekhez kapcsolódó eszközöket is felsorolja. Ilyen például a kommunikációs kampány, kiállítások, helyi média, tájékoztató kiadványok. A területrendezési tervnél sem lehet megúszni semmit: ott is szabályok sokaságához kötött, hogy mit, hogyan lehet és kell létrehozni. És a nyilvánosság Bár még számos szabálynak kell megfelelni, ha valaki valamit létre akar hozni, azért egyszer minden véget ér: a célhoz vezető út -a területfejlesztési koncepció és program esetén- a véleményezésre két hónapot kell biztosítani. (A véleményezők listája változatos: például a határ menti megyéknél a területrendezési tervet a szomszédos országok megyéjének megfelelő közigazgatási egységei részére is meg kell küldeni.) Ha senki nem emelt kifogást semmi ellen, akkor az elfogadott területi terveket, területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint a megyei önkormányzatok által megküldött, rendelettel elfogadott területrendezési terveket közzéteszik az illetékes minisztérium honlapján, valamint az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben. Ezek mellett a regionális fejlesztési tanács, a megyei területfejlesztési tanács, valamint a kistérségi fejlesztési tanács is közzéteszi az általa üzemeltetett honlapon. Szalay Rita
h i r d e t é s Kapcsolódó cikkek: Ajánlott linkek: |





MTI