[2009.08.30. 17:51]

Hová néz az úszómedence?

„Elérte legmagasabb pontját, vagyis a szerkezetkész állapotot a Corvin Sétány negyedik lakóháza, a Cordia City Garden. A közel 2000 négyzetméteres belső kerttel rendelkező épület alsó szintjein létesül a belváros egyik legnagyobb, több mint 2600 négyzetméteres fitnesz-wellness központja, ahol úszómedence is helyet kap majd” – szól a projektet megvalósító Futureal augusztus 5-i sajtóközleménye. „A Cordia Premier Ház nem csak az értékesítésben, hanem a bérbeadásban is igen sikeresnek bizonyult. Szó szerint sorban állnak az érdeklődők.” – számol be az elmúlt hónapok eredményeiről a Cordia Property Management vezetője, Fodor Gabriella. Az úszómedence árnyékában azonban néhány utcával lejjebb „nyóckeresebb” a helyzet. Nepperek, menő autók, konditeremben edződött „úriemberek“ uralják az utcát. Rapperek éltetik a harlemi fílinget.

Harlem kicsiben

Egy Diószeghy Sámuel utcai lakos leveléből idézünk: „A házban szinte állandó a piszok, már a kapualjba nem lehet jó érzéssel bemenni az elrettentő látványtól. Hogy akarna ilyen látvány mellett egy család itt lakni. Ide csak az jön, aki megvan szorulva, nincs hajléka. Az elmúlt években elindult a 18-22-ig bérházakban az intenzív drog és csempészcigaretta árusítás. Az est beállta után szinte beindul az üzlet hajnalig. Az idősebb lakók, ha szólni mernek, életveszélyesen megfenyegetik őket. Tehát inkább bevonulnak a kis lakásukba és hallgatnak. Rendőri bejelentést nem mernek tenni a várható következmények miatt. Az illetékes hatóságok is értesültek ezekről a jelenségekről, és mégsem történik semmi.“



Féltik és szeretik a lakók a Józsefvárost

A 2004-ben készült el Józsefváros 15 éves kerületfejlesztési stratégiája, amely a kerületet 11 önálló arculattal rendelkező területi egységre - ún. negyedekre - osztotta. Józsefváros problémái valójában az egész ország problémái, hiszen ahány negyed, annyi arculat. Van itt patinás belváros, lerobbant külváros, lakótelep, tisztviselőtelep, Kálvin tér és Teleki tér. A Diószeghy Sámuel utca lakója így fogalmaz: „Józsefváros hírnevét nem szabad rosszindulatú megjegyzésekkel tönkretenni. Ennek a városrésznek igenis hírneve van, csak nemtörődömséggel, hanyagsággal csorba esett rajta. A sok történelmi nevezetesség, egyetemek, klinikák, Orczy kert, Ludovika kert, Természettudományi Múzeum, Füvészkert és még sorolhatnám. Csodálatos pihenőpark helyett a Ludovika kert évek óta üresen áll, pedig a fővárosi lakóknak mennyi kedvességet, pihenést nyújtana egy kellemes zöldövezeti terület. A rendszerváltás óta itt sokkal rosszabb körülmények között élnek az emberek.”

Az ezerarcú kerület rehabilitációja

A társadalmi és környezeti problémákkal legjobban terhelt negyedek: a Magdolna negyed és az Orczy negyed. „A Magdolna negyedben a leromlott fizikai környezet, társadalmi-gazdasági elmaradottság, hátrányos helyzetű családok magas koncentrációja egzakt módon is kimutatható. A területen magas a hátrányos helyzetű családok koncentrációja és a roma népesség aránya is” – olvasható a Rév8, azaz Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. Honlapján. A szociális városrehabilitációs program célja ezért olyan negyed kialakítása, amely képes befogadni és hosszú távon biztonságos otthont nyújtani a különböző kultúrájú és társadalmi háttérrel rendelkező rétegeknek, generációknak. “Akkor lenne igazán elégedett a sok helyi lakos, ha az EURÓPAI színvonal legalább annyira érintené az itt élő embereket, hogy legalább a lakásukban jól érezhetnék magukat. Sok az idős és beteg ember, a komfortnélküliség leginkább nekik okoz nehézséget. Egy egyébként is nehezen mozgó idős ember még az elmúláshoz is hamarabb közel kerül a rossz áldatlan körülményei miatt” – folytatja levélírónk.

Új belváros születik?

A Corvin Sétány Projekt (CSP), azaz Közép-Európa legnagyobb belváros-megújítási programja keretében 2012-ig 125 milliárd forint összértékű (500 millió eurós) beruházás zajlik. Az impozáns Corvin Sétányon többek között 3000 új lakást építenek, valamint megújul közel kétezer magán- és önkormányzati lakás is. A CSP célja, hogy Józsefváros egyes lakóterületeinek lerobbant lakás- és épületállományát rehabilitálja. De sok esetben már csak a dózerolás segített. A lebontásra ítélt házak 80 százaléka önkormányzati tulajdonban állt. A negyed eredeti házainak felújítására nem volt remény, mert a gyenge minőségű lakásállomány alacsony műszaki színvonallal és kis alapterülettel párosult. Az önkormányzati lakások átlagos alapterülete: 41 nm, magánlakásoknál: 55 nm, a lakások fele pedig egyszobás volt. De hová tűnnek az őslakosok? Vagy együtt élnek a CSP-projekt új lakosai a szegényebb rétegekkel?

500 forintért árulták a lakásokat

A Corvin mozi mögötti régi városnegyedbe a 2. világháborút követően települtek be az új lakosok a háborús deportáltak és a korabeli lakáspolitika által elüldözöttek helyére. A megjelenő új társadalmi csoportok a lakások állapotát nem tudták megőrizni, ráadásul a bérházak karbantartása állami feladattá vált. Olvasónk a rendszerváltás utáni kaotikus időket is okolja. „A kerületben - nevezetesen ezen a környéken - eluralkodó állapotok a rendszerváltás utáni időszakra vezethetők vissza. Az itt található megüresedett önkormányzati bérlakásokba szinte éjjel-nappal rendszeressé váltak a betörések, ill. önkényes lakásfoglalások. A Keleti pályaudvaron 500 forintért árulták a megüresedett lakáscímeket. Természetesen az ország keleti blokkjából nem a dolgozni vágyó, hanem a könnyen élni akaró emberek jöttek. Mire valamilyen jogi procedúra lezajlott, addigra nagy mennyiségű közüzemi költséget halmoztak fel, ill. a lakást teljesen lelakták. A házakban javarészt komfortnélküli, korszerűtlen lakások vannak. Az illemhely a folyosón található, valami szörnyű látvány. Sok lakó erre azt a megoldást választotta, hogy házilagos megoldással a kis szoba-konyhás lakásokban a konyhát elkerítve fürdőt, ill. WC-t létesített. Természetesen engedély nélkül. Napirenden vannak a csőrepedések, beázások. Ezeknek a lakásoknak a lakbére és a felszámított vízdíj olyan magas, hogy egy saját tulajdonú lakás közös költsége nincs ekkora. Köztudott, hogy itt nem jómódú emberek, hanem kis nyugdíjasok vagy munkanélküliek élnek.”

Árak

Az ingatlan.com adatbázisa alapján Józsefvárosban az eladó ingatlanok átlagos négyzetméter-ára 252 ezer forint. Persze nagy a szórás, 92.000 és 614.000 között mozognak az árak. A szakértők szerint a CSP-projekt miatt 2007-ben áremelkedésnek lehettünk a szemtanúi. A Práter és a Szigony utcában egy kétszobás panel ára megközelítőleg 8 millió forint. Míg a Corvin Sétányon az elegáns Cordia City Garden belső udvarán például 13 teniszpálya nagyságú, privát zöld kertet építenek a kivitelezők.