[2009.07.25. 18:48]

Íme egy város, melynek fejlett az élelmiszergazdasága, kiépített az infrastruktúrája, jelentős az idegenforgalma, nívós az iskolarendszere, képzett a munkaereje és kedvező a fekvése – mi kell még a gazdagsághoz? Hát néhány nagybefektető. Kalocsára azonban nem települt meghatározó gazdasági erőt képviselő multinacionális cég, pedig hely lenne; ott van például a keleti iparfejlesztési terület, vagy a már ötven éve működő északkeleti, ahol most csak a Kaloplasztik Műanyagipari Kft., valamint néhány gabona- és műtrágyatároló található. Nem is beszélve a reptérről, mely Magyarországon a legnagyobb a használaton kívüliek közül.

Egyetlen pályázó volt a reptérre

Bár van le-és felszállóhely-engedélye, a hajdani katonai repteret jelenleg csak sportcélokra veszik igénybe, pedig a 100 hektáros ipari parkkal körbevett 200 hektáros terület jelentős potenciállal bír. Az önkormányzat eddig 800 millió forintért végzett infrastrukturális beruházásokat a területen, de hiába; mindössze hat vállalkozás kezdte meg ott működését. A tulajdonos önkormányzatok, Kalocsa, Foktő és Uszód eltérő érdekeik miatt végül úgy döntöttek, nem hasznosítják közösen a repteret, inkább eladják. Loibl László, Kalocsa alpolgármestere lapunknak elmondta, hogy július 16-én bírálják el a pályázatot, és a másik két település döntését figyelembe véve a hónap végéig hirdetik ki az eredményt. A pályázatra egyébként egyetlen - magyar - cég jelentkezett.

Nem léptek olajra a svájciak

A repülőtér építésével egy időben épült a foktői Barákán a Duna menti katonai raktárbázis, ahol egy éve helyezték el az új növényolajgyár alapkövét. A fejlesztő, azaz a svájci Glencore International AG eddig egy 3 milliárd forintba kerülő 10 ezer tonnás raktárrendszert és kikötőt épített. A 10 hektáros területen további 3 milliárdból készül el a harmadik ütem, azaz a kiszolgáló egységek és a gyár, mely Közép-Európa egyik legnagyobb növényolaj-ipari sajtolóüzeme lesz. A cég szerint javarészt a válságnak köszönhető, hogy egy évet csúsznak az átadással, s várhatóan csak jövő tavasszal indulhat a termelés. A több mint százfős üzem naponta közel 2 ezer tonna, vagyis évente akár 600 ezer tonna napraforgót, repcét, illetve szójababot dolgoz majd fel.



Több százmillió kell a turisták megtartásához

Kalocsa e két nagyberuházáson kívül egyelőre nem számít újabb fejlesztésekre, így továbbra is a turizmusra koncentrál – ehhez viszont szépülnie kell. A 300 millió forintba kerülő új buszpályaudvart augusztus 20-án adják át, néhány napja pedig 190 millió forintra nyújtott be pályázatokat a város. Csaknem 95 milliót kérnek a két kilométernyi kerékpárút megépítésére, egyes utcák több tízezer négyzetméternyi úttesteinek és járdáinak felújítása pedig 160 millióba kerülne, és mindehhez közel 70 milliós önrészre lesz szükség. Ezenkívül a város tavaly pályázott a Szőlők városrész szociális rehabilitációjára, mely a Központi Statisztikai Hivatal adatszolgáltatása alapján került kiválasztásra. A 250 milliós, 2010-ben kezdődő beruházás során nemcsak az önkormányzati tulajdonú bérlakásokat újítják fel, hanem közösségi célú sport és szabadidős létesítményeket, pl. egy streetball-pályát, valamint sétányokat, parkokat is kialakítanak.

Meg sem épült, már csökken az értéke

Kalocsán az elmúlt három évben nem volt jelentős ingatlanár-emelkedés, egyedül a panelprogramban felújított lakások értéke nőtt. Kovács László, a Kalocsai Ingatlan Piac tulajdonosa szerint 2009-ben a legtöbb eladó a válság miatt korrigált az irányáron, ami nagyjából 5-8 százalékos csökkentést jelent minden ingatlantípusnál. Az ingatlan.com adatbázisa szerint a panellakások jelenleg 120-150 ezer, a téglaépítésűek pedig 130-170 ezer forintos négyzetméteráron érhetők el, jóllehet utóbbiak tavaly még 180-210 ezer forint körül mozogtak. Rácz Ágnes, a MiCasa Ingatlanközvetítő és Hitelcentrum irodavezetője szerint ugyanakkor a legnagyobb érdeklődés épp a téglaépítésű, használt lakások iránt van, abból is a 10 millió forint körülieket keresik. Kalocsán nemrég több új építésű társasházat is átadtak, valamint még mindig folyamatban van két-három nagyobb projekt, ami kb. 50-60 további új lakást jelent. A 70 négyzetméternél nagyobbak azonban eladhatatlanok, és a túlkínálat miatt a kisebbek ára is csökken.

A kutyának sem kell korszerűtlen ház

„Jelenleg is élénk érdeklődés mutatkozik a kertes családi házak irányt a kertvárosban, illetve a belvárosban, és a belváros környéki utcákban” mondja Rácz Ágnes. A nagyobb értékű, alápincézett és tetőtér-beépítéses, vagy korszerűtlen családi házak azonban eladhatatlanok, s nagy a túlkínálat az üzlethelyiségekből is, pedig ezek bérleti díjai az elmúlt tíz évben a felükre csökkentek. A telkek tavaly óta szintén nem kelendők. Kalocsa mellett egyébként akár 2 millió forintért is vehetünk 100 négyzetméteres családi házat, a belvárosban azonban már nem 20 ezer, inkább 120 ezer forintos négyzetméterárakkal kell számolni, melyek a kertvárosban 180-200 ezer forintig is emelkedhetnek. A jó állapotú, többnyire kályhafűtéses parasztházakat pedig 70-100 ezer forintos négyzetméteráron kínálják.

Csere van, külföldi nincs

A MiCasa irodavezetője szerint a válság óta ismét megjelent a csere intézménye, melyre 2003-2004 óta nem nagyon volt példa. Az is újdonság Kalocsán, hogy a vételt egyre inkább befektetést kezelik a vásárlók, s sokan kivárnak az új lakástámogatási rendszer október 1-i életbe lépéséig. Kovács László pedig arról számolt be lapuknak, hogy az utóbbi években egyre kevesebb fiatal költözik Kalocsára; a környező településekből legfeljebb a gyerekek iskoláztatása, más nagyvárosokból pedig az olcsóbb albérletek miatt érkeznek. „Ha valaki elveszítette a munkáját, már nem tudja tovább fizetni a 60-80 ezer forintos albérletet, ezért Kalocsára jön, ahol ugyanolyan lakást 25-30 ezer forintért adnak ki. Külföldiek viszont évek óta nem vetődtek erre.”