[2009.07.09. 11:02]

Tudta?

* Éves szinten otthonainkban 300 kg hulladékot termelünk, amiből kb. 100 kg hulladékot (ahelyett, hogy kidobnánk) komposztálhatnánk is?

* A kevesebb szemét megtakarítást is eredményezhet, hiszen kevesebb lehet a szemétdíj is.

* További pozitívum, hogy a talaj minőségét a komposzttal rendkívüli mértékben javíthatjuk.

A "know how"

1. Gyűjtsünk össze annyi barna (száraz, kemény, magas széntartalmú anyagok, pl. gallyak, száraz levelek vagy más hasonló növények) és zöld (friss, lágy, nedvdús, nitrogénben gazdag anyagok, mint például a frissen vágott fű, konyhai hulladékok) hozzávalót, amennyit csak tudunk. Minél nagyobb a halom, annál jobban tartja a nedvességet, és annál gyorsabban bomlik le a tartalma. A túlságosan nedves halom rossz szagú - vigyázzunk, hogy ez ne következzen be!

2. Az alapanyagok kisebb darabokban gyorsabban lebomlanak, ezért a nagyobb ágakat, növényi szárakat aprítsuk fel! Ezt a műveletet végezhetjük elektromos aprítógépekkel, de sokszor elég egy metszőolló is. A már említett gallynyesedék, fűkaszálék, növényi részek, konyhai hulladék, falevél stb. mind-mind belekerülhet, rétegesen. Száraz időjárás esetén időnként meg is öntözhetjük a halmot, és a folyamat további gyorsítása érdekében a rétegeket megkeverhetjük, hogy a nehezebben bomló részek is levegőhöz jussanak. A felaprított anyagok a nyári melegben 3-4 hónap alatt megérnek, a nagyobb darabokat tartalmazó kazalnak egy évre is szüksége lehet.

3. A már kész, érett, felhasználásra alkalmas komposzt összeesik, barna színű és szagtalan. A végtermék így könnyen lapátolható, porhanyós (ideális esetben nem túl száraz), földszerű anyag lesz.

4. A kész komposztanyagot terítsük szét a talajon kb. 1 cm vastagon, majd óvatosan dolgozzuk be. Ugye, milyen egyszerű?

Miért jobb az előre gyártott, műanyag komposztáló?

A jó minőségű, előre gyártott szerkezetek újrafeldolgozott műanyagból készülnek, és optimálisan kialakított légnyílásokkal kerülnek forgalomba, ezzel biztosítva a komposzt megfelelő levegőzését. Szemben a fakomposztálókkal, hosszú ideig használhatók, hiszen jobban ellenállnak az időjárás viszontagságainak, illetve könnyebben üríthetők. Szintén óriási előnyük, hogy alsó és oldalfali nyílásaik nem engedik bejutni pockot, egeret, de nem akadályozzák az elengedhetetlen hangyák és giliszták bejutását. Egy nagy kapacitású fakomposztáló elég nagy helyet foglalhat kertünkben, míg a műanyag komposztálókat kisebb alappal és magasabb falakkal gyártják, biztosítva ezzel azok helytakarékosságát. A nyugati országokban és a tengerentúlon is a zárt, műanyag komposztálók váltak a legkedveltebbé, hiszen ezek esztétikus, rendezett és zárt rendszerek. Mivel zárt, jobban tartja a hőt és az oxigént, ezzel biztosítja a komposzt érlelésének ideális körülményeit. Fedele felemelésekor és az alján keresztül, a föld felől is kap levegőztetést. Műanyag komposztálókat már Magyarországon is nagy választékban forgalmaznak. Többet szeretne tudni? Kattintson IDE!

Miért jobb a komposztanyag, mint a virágföldhöz adagolható növénytáp?

A talajnak pontosan arra van szüksége, amit a komposztálás biztosít: kis adagokban, fokozatosan és hosszú időn keresztül nyújt tápanyagot, ellentétben a műtrágyával, ami hirtelen adagokban biztosítja a táplálékot a növény gyökereinek, miközben megakasztja a gyökerek fejlődését, míg a komposzttal gazdagított föld az egészséges és gazdag gyökérfejlődést stimulálja. Egy komposzthalom mikroorganizmusai felszabadítják a növények egészséges és ellenálló fejlődéséhez szükséges tápanyagokat.

Hol használhatom a keletkezett komposztanyagot?

* A komposztot főleg ősszel, a termő- és díszfák töve köré, facsoportok, bokrok alá, a veteményes felszínére teríthetjük. Ez megfelelő vastagságban talajtakaróként is funkcionál.

* A veteményeskertben be is áshatjuk, ezzel elősegíti az összekeveredést, lebomlást. Ha átrostáljuk a komposztot, a le nem bomlott részeket dobjuk vissza a készülőben levő új komposzthalomba.

* A finom, földszerű rostált anyag ideális közeg lesz szobanövényeink számára is.

Forrás: Édenkert