|
Épülő lakás esetében meddig lehet 20 %-os áfát fizetni?
Az APEH válaszol
[2009.06.30. 17:53]
Nem a teljes adóalap után kell a 25 százalékos mértékű adót fizetni, hanem az ellenértéknek csak az után a hányada után, amely után előleg jogcímen nem keletkezett adófizetési kötelezettség 2009. június 30-áig. Drágul a bérlet, a víz, a gáz és a villany is
A BKV kezdeményezésére, az év eleji több mint 10 százalékos áremelés után, június elején a Fővárosi Közgyűlés az MSZP-SZDSZ-képviselők szavazataival döntött a legfeljebb 4,8 százalékos tarifaemelésről.
E szerint a vonaljegy 300 forintba kerül az eddigi 290 forint helyett, ami 3,4 százalékos emelés. A dolgozói bérletért 4,4 százalékkal többet, 9.400 forintot, a tanuló- és a nyugdíjasbérletért 4,2 százalékkal többet, 3.700 forintot kell fizetni. Az emelés mértéke a családi jegynél a legmagasabb, 4,8 százalék, amelyet júliustól 2.200 forintért árulnak majd. A Fővárosi Közgyűlés a múlt héten ugyancsak az MSZP-SZDSZ-képviselők szavazatával döntött a kéményseprési tarifák emeléséről is. Ennek megfelelően az egyedi gyűjtőkémény esetében 71 forinttal, a gyűjtőkéménynél 158 forinttal kell többet fizetni, s így 1.773, illetve 3.955 forint lesz a tarifa. Az áfadrágulás mértékével növekszik júliustól a vízdíj, a csatornahasználati díj, a szemétszállítási díj és a szennyvízszippantás tarifája is. E szolgáltatások esetében nem volt szükség újabb közgyűlési döntésre, mivel korábban a nettótarifák mértékét határozták meg. A szolgáltatócégek így az áfa változása miatt júliustól automatikusan növelik a számlák végösszegét az áfaemelés mértékének megfelelően. A távfűtés ára viszont nem drágul a júliusi 5 százalékos áfaemelés ellenére sem, mivel a Főtáv Zrt. ebben a hónapban árengedménnyel kompenzálja a drágulást. Augusztustól pedig a törvényi szabályozás alapján 18 százalékra csökken a távfűtés áfakulcsa. Az energiaügyi miniszter rendeletének megfelelően az áfa emelése miatt drágul a gáz és a villanyáram ára is júliustól. - Az áfatörvény 55. § (1) bekezdése alapján, általános esetben az adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, az lesz az ügylet teljesítési időpontja, amikor az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Ingatlan adásvétel esetén jellemzően az áfatörvény 9. § (1) bekezdés szerinti termékértékesítésnek kell tényállásszerűen megvalósulnia. A hivatkozott előírás alapján termékértékesítés valósul meg a birtokba vehető dolog olyan átengedése esetén, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja (vagy a szerzés szempontjából ilyen joghatást eredményez). Ennek megfelelően a felek által kötött ingatlan-adásvételi szerződésben megjelölt tulajdonjog átszállásának időpontját tekintjük az ingatlanértékesítés teljesítési időpontjának. Amennyiben azonban az eladó késedelembe esik és az ingatlan tulajdonba adása csak a szerződésben foglalt időpontot követően történik, akkor a tényleges átadás időpontját kell az áfatörvény értelmében teljesítési időpontnak tekinteni. Így a kérdéses esetben, ha az ingatlan tulajdonjogának átadására 2009. július 1-jét követően kerül sor, akkor – függetlenül a szerződés megkötésnek időpontjától – az ügyletre az áfatörvény 2009. július 1-jétől hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, tehát az ingatlan értékesítését 25 százalékos áfa terheli. Így például abban az esetben, ha a szerződésben pl. 20 millió forint adóalap és annak 20 százalékos mértékű általános forgalmi adója szerepelt, az adókötelezettséget a szerződésben megjelölt adómérték, adóösszeg nem befolyásolja. Hangsúlyozandó azonban, hogy nem a teljes 20 millió forintos ellenérték (adóalap) után kell a 25 százalékos mértékű adót fizetni, hanem az ellenértéknek csak az után a hányada után, amely után előleg jogcímen nem keletkezett adófizetési kötelezettség 2009. június 30-áig. Ellenben marad a 20 százalékos áfa, ha a lakóingatlan-vásárlásról szóló szerződést július elseje előtt a földhivatalhoz benyújtották. ![]()
Járulék és áfa
Banai Tibor Péter- A közelgő áfaemeléssel kapcsolatban lenne egy kérdésem: az épülő új lakásokat ez hogyan érinti? A végszerződés megkötése vagy a rész-számlák kiállításának dátuma (szakaszosan kell fizetnünk) vagy a végleges pénzügyi teljesítés dátuma lenne a mérvadó a magasabb áfa megfizetéséhez? - Az áfatörvény 82. § (1) bekezdését (az adó mértékét) módosító 2009. évi XXXV. törvény 38. (1) bekezdése értelmében – főszabály szerint - az új 25 százalékos adókulcsot először akkor kellett alkalmazni, amikor az adófizetési kötelezettség 2009. július 1. napját követően keletkezett. Amennyiben a kérdéses esetben az áfatörvény 57. §-a értelmében az új lakás esetén részteljesítésekről beszélhetünk, akkor az egyes részteljesítéseknél külön-külön kell vizsgálni a teljesítés időpontját, és annak függvényében – attól függően, hogy az 2009. július 1-je előtti, vagy azt követő időpontra esik – kell megállapítani az azt terhelő áfát. Azon részteljesítések, melyek teljesítési időpontja 2009. július elsejét megelőzi még 20 százalékos áfával számlázandók, amelyek teljesítési időpontja 2009. július 1-jére vagy azt követő időpontra esik már 25 százalékos áfával terheltek. Ha a kérdéses esetben nem részteljesítés történik, hanem a teljesítés előtt fizetendő, ellenértékbe beszámítandó összegekről beszélünk, azokat az áfatörvény alkalmazásában az előlegre vonatkozó szabályok szerint kell megítélni. Az előleg átvételének (jóváírásának) napja az áfatörvény 59. § (1) bekezdése szerint teljesítési időpontnak minősül, ezért az előlegre vonatkozóan az annak átvétele/jóváírása időpontjában érvényes adómérték figyelembe vételével kell áfát fizetni. Ennek megfelelően az ügylet teljesítésének időpontjában már csak a teljes vételár előleggel csökkentett részére áll be az adókötelezettség az akkor hatályos adómérték alkalmazásával. A fent leírtak értelmében a 2009. június 30-áig teljesített előlegekre még a régi (20%) adókulcsot, míg a 2009. július elsejétől teljesített előlegre, valamint a 2009. július 1-jét követő teljesítési időponttal összefüggésben fizetendő, előleggel csökkentett (nettó) ellenérték részre az akkor hatályos 25 százalékos adókulcsot kell alkalmazni. Az ingatlanértékesítésről kiállított végszámlában az adóalapot úgy kell meghatározni, hogy a nettó (áfa nélküli) ellenértékből kell levonni az előlegek nettó (áfa nélküli) összegét, majd az így megállapított különbözetre (amely szintén nettó érték) kell rászámolni a teljesítés időpontjában alkalmazandó áfa mértéket. Szalay Rita
h i r d e t é s Kapcsolódó cikkek: Ajánlott linkek:
|





