[2009.06.27. 15:41]

Külföldiek? Sosem jártak erre!

Vagy csak a rosszra emlékeznek a Dunakanyar kisebb falvainak ingatlanközvetítői, vagy a külföldieket tényleg mindössze Szentendre, Visegrád, esetleg Esztergom érdekelte. Zimányi Péter, a Dunakanyar Ingatlancentrum vezetője szerint irodájuk 13 éves fennállása óta „jó, ha 4-5 külföldi vásárolt nálunk, és maximum 5-6 értékesített rajtunk keresztül. Legutóbb 2008 tavaszán volt egy holland család, akik egy olcsó nyaralót vettek.” Haraminé Papp Ildikó, a nagymarosi Ildikó Ingatlaniroda vezetője pedig arról számolt be, hogy „az angol, kanadai, dán és német érdeklődők is a válságról panaszkodnak; hozzájuk hamarabb begyűrűzött, és olyan nagymértékű, hogy az 5 napos munkahét 4 naposra csökkent, így nem fizetőképesek.”

Kínálat van, kereslet lenne, üzlet nincs

Néhány éve a fővárosból kitelepülők hulláma felnyomta az árakat a Dunakanyarban, de most egyre kevesebb fiatal költözik ide társasházba, és az idősebb generáció tagjai sem kapkodnak már a kertes ingatlanok után. Az okok egyszerűek: mivel a Dunakanyarban főleg nagyméretűek az ingatlanok, drága a kifűtésük, méretüknél fogva inkább a luxuskategóriába sorolandók, így a kedvezőtlen hitelfeltételek mellett elérhetetlenek, és a fővárosi ingázás is sok pénzt emészt fel. A vidékre leginkább jellemző családi házak közül csak a 15-20 millió forintba kerülők értékesíthetők, de a felújításra szoruló nagy ingatlanok, vagy a 30-35 éve épült házak a 10-20 százalékos árcsökkenés ellenére is eladhatatlanok. „Válság ide vagy oda, nálunk továbbra is ugyanolyan intenzív az érdeklődés, mint az elmúlt évek hasonló időszakában. Csak éppen alig kötünk üzleteket” – mondta lapunknak Kórusz Józsefné, a Zebegényi Ingatlanok tulajdonosa. A Dunakanyarban ráadásul egy még sosem tapasztalt tendencia bontakozhat ki: egyre többen keresnek hosszú távra bérleményeket.

Hiányoznak az új építésű házak

„Szinte megállt az élet. Már a 2008-as év egészét is visszafogott érdeklődés és mérhetetlen piaci unalom jellemezte. Ezt a helyzetet tetézte a válság kirobbanása. A Dunakanyar kis településein nem épültek lakóparkok, nincs lakásépítési program. Vidéken mindenki megépíti a saját házát, és be is költözik. Új házat csak akkor lehet vásárolni, ha azt magánvállalkozók építik üzleti céllal, és nem sikerül értékesíteniük. Ilyenek azonban az elmúlt két évben már nem nagyon épültek, pedig ezekre a korszerű, többnyire ízléses családi házakra korábban minden településen lehetett vevőt találni” – magyarázta Zimányi Péter. A lakóparkok egyébként nem jellemzők a vidék arculatára; ha épülnek, inkább ott is családi házakat alakítanak ki, mint a nagymarosi Dunakanyar Lakóparkban, vagy a gödi Oázis Lakóparkban.



Nem pihenni, befektetni akarnak

Továbbra is mostoha a dunakanyari nyaralók sorsa. „A meglévő településszerkezetek és besorolások változatlan állapota miatt nincs lehetőség a fejlődésre. Építkezések zártkerti övezetben szinte alig vannak, aminek elsődleges oka, hogy aki ma nyaralót keres, annak feltételezhetően van annyi tartalék pénze, hogy akár 20-30 millió forintot is ráköltsön, és ez a réteg keresgél, módszeresen válogat, szakmailag felkészült” – árulta el lapunknak Kórusz Józsefné. Zimányi Péter szintén arról számolt be, hogy teljesen megszűnt a kereslet a zártkerti ingatlanok iránt. „Legtöbbjük ma már külterületi besorolású, és még az alap közművek sem érhetőek el a környékükön. Eladhatatlanok azok a nyaraló épületek is, amelyeket a korszerűsítésük, felújításuk után sem lehetne lakóingatlanná átminősíteni.” Kivételek persze akadnak; Haraminé Papp Ildikó szerint Nagymaroson, Kismaroson és Verőcén a kereslet elsősorban a nagyobb méretű külterületek, valamint a kisebb, 5-10 millió forintba kerülő nyaralók iránt nőtt meg, amit a vevők befektetési céllal vásárolnak.

Nagyot bukott a sziget a híddal

Sokan arra számítottak, hogy a Megyeri-híd átadásával megnő az érdeklődés a Szentendrei-sziget, azon belül is a déli települések, tehát Pócsmegyer-Surány és Szigetmonostor-Horány iránt. „Már 2005-től elindult a telkek saját célú és spekulációs vásárlása, még a szigetmonostori önkormányzat is értékesítette ingatlanait, de látványosan leállt az érdeklődés, miután egyértelmű lett, hogy nem lesz lehajtási lehetőség a hídról a szigetre. Ezen a helyzeten a Szigetmonostort a 11-es főúttal Szentendre és Leányfalu határában összekötő gyalogos-kerékpáros híd építésének híre sem változtatott, sőt az érintett önkormányzatok vitája talán még rontott is az eladni szándékozó helyiek esélyein” – vázolta a helyzetet Zimányi Péter.

Kastélytól a kalyibáig minden kapható

A Dunakanyar kis települései között nincsenek jelentős árkülönbségek. Az átlagárakat inkább az adott ingatlan panorámája, és a Duna, illetve az erdő közelsége módosítja, mintsem a fővárostól való a távolság. Az ingatlan.com adatbázis szerint a társasházi, sorházi, ikerházas lakások kerttel 150-300 ezer forintos négyzetméteráron kaphatók. Nyaralók akár már 120-130 ezer forintos négyzetméteráron is elérhetők, de a jó fekvésű, újonnan épültekért akár 400 ezret is elkérhetnek. A családi házak esetében a helyzet meglehetősen árnyalt; az új csodapalotákat 400-600 ezer forintos négyzetméteráron kínálják, felújításra szoruló 10-20 éves ház viszont már 180-200 ezerért is található, az ennél régebbiekért 150 ezret kérnek. A felújított 20-30 éves házak azonban 230-300 ezer forintba is kerülhetnek négyzetméterenként. A parasztházakért állapotuktól függően 200-300 ezer forintos négyzetméterárat kell fizetni, a régi kúriák pedig felújított állapotban 600-700 ezer forintba kerülnek.

Elsodorhatja a Duna az árakat

A Dunakanyar kis településeinek ingatlanpiaci fellendülését az ingatlanközvetítők és a tulajdonosok egyaránt 2011-2012-re prognosztizálják. A közvetítők addig további árzuhanásokra számítanak, és a nagyvízi meder rendelet is lehúzhatja az ingatlanok értékét. A számos panaszra tekintettel ugyan a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az év végéig felfüggesztette az ingatlanok nagyvízi mederbe történő besorolását, és helyet adtak a fellebbezéseknek, akinek azonban az ingatlanát mégis árvízveszélyes területen állónak ítélik, jelentős értékcsökkenést könyvelhet el. A nagyvízi medret először a valaha volt legmagasabb árvíz szintjéhez igazították, így történhetett, hogy például Szobon a lakott terület csaknem fele ilyen besorolásba esne. A zebegényiek pedig attól tartanak, hogy az irreális mederrendelet mögött a Duna esetleges későbbi felduzzasztása, vagyis a nagymarosi erőmű megépítésének újbóli napirendre kerülése áll.