[2009.06.26. 17:32]

Szegedet kevésbé érinti a válság, mint más megyeszékhelyeket, de a negatív hatások így is kézzelfoghatók: "Tavasz óta 10–15 százalékkal csökkent a forgalom, összességében pedig nagyjából 50 százalékos a visszaesés a tavalyi évhez képest. Az elmúlt hónapokban ugyan nőtt az ingatlankeresők száma, de tényleges adásvétel kevesebb történt" – foglalja össze tapasztalatait Szászik Tamás, a Kaas Ingatlaniroda vezetője. A helyzet Bozsó Miklós, a Limit Ingatlaniroda vezetője szerint is romlott, de ő a visszaesést inkább 30 százalékosra teszi: "Szerencsések vagyunk, mert míg más városokban esetenként 70 százalékkal is csökkent az ingatlanforgalom, addig Szegeden – saját árbevételeink alapján – nagyjából 30 százalékkal esett csak vissza a forgalom az év első öt hónapjában. Vannak tranzakciók, folyamatosan végzünk ingatlanértékeléseket is" – mondja a szakember.

Kicsi, de erős

Bozsó Miklós úgy látja, a legnagyobb forgalom a 10–15 millió forintos téglalakások piacán van. Elmondása szerint a vásárlók többsége készpénzzel rendelkezik: "Sokan a bankokból is kiveszik megtakarításaikat, hogy inkább ingatlanba fektessék pénzüket. Ennek oka, hogy a városban közel 30 ezer egyetemista van, a kis lakások kiadása pedig biztos bevételi forrás. Kis-Jakab Réka, az Ingatlan Cafe vezetője szintén az egyetemistákkal magyarázza, hogy Szegeden a válság ellenére nincs komoly visszaesés: "Azok a lakások, amelyek eddig kapósak voltak, most is elkelnek – a nyári, tanévkezdési időszak ebből a szempontból mindig kedvező. Mi is úgy látjuk, hogy leginkább a másfél szobás lakásokat keresik, de népszerűek a nappali plusz két hálószobás otthonok is. Változás az is, hogy jelenleg már nem a kis alapterületű hálószobákat keresik, hanem igénylik a nagyobb méretűeket is."

Szabad a pálya

Szászik Tamás egy másik változásról is beszámol: "A vásárlások száma nálunk nemcsak azért esett vissza, mert megdrágultak a hitelek és megszigorodtak a feltételek, hanem azért is, mert az eladók túlzottan kitartják az árakat. Egyszerűen nem veszik tudomásul, hogy az ingatlanok veszítettek értékükből, a vevők pedig tudatosabbak lettek, jobban szétnéznek, mert tudják, a válságra hivatkozva előnyösebb pozícióba kerülhetnek. Érdekes jelenség ez: az eladók nem adják alább, a vevők pedig alkalmi vételeket keresnek – az álláspontok így nem találkoznak" – magyarázza az irodavezető, majd hozzáteszi, hogy a vevők alkupozíciója még így erősödött: "Míg az elmúlt néhány évben az irányárból 5–10 százalékot lehetett alkudni, addig mára már eleve a hirdetési árak is minimum 10 százalékkal csökkentek Szegeden. Most ebből az árból lehet alkudni legkevesebb 15 százalékot – gyakorlatilag minden ingatlantípusnál."

Huszáros roham (fotó: MTI) További képek a galériában >>

Újak a pácban

Míg a használt lakások piacán azért van mozgás, az új társasházak fejlesztői bajban vannak: "Nehéz most eladni az új ingatlanokat, így a beruházók a fejlesztési telkeket sem keresik. A fejlesztők tehetetlenek, hiszen félkészen semmire nem jó az ingatlan, csak eszi a pénzt, ha pedig projekthitelre épült a ház, még rosszabb a helyzet" – magyarázza Bozsó Miklós, majd hozzáteszi, hogy emiatt, ha nehézségek árán is, de befejezik a projekteket. Szászik Tamás is úgy látja, csökkent a beruházási kedv a városban: "Azok az építtetők fejlesztenek, amelyek tőkeerősek. A projekthitelből építkező cégek óvatosabbak, kivárnak". Szászik Tamás azt is megemlíti, hogy egyre több építtető vonul ki az országból, és próbálkozik Romániában, Szerbiában. Ennek oka, hogy míg itthon egy-egy beruházás 20 százalékos profittal értékesíthető, addig kint akár 80–100 százalékos haszon is lehet egy-egy fejlesztésen.

Kisebb léptékkel

Szegeden azért is vannak nehéz helyzetben a fejlesztők, mert a városban nem nyerték meg a tetszést a fővárosban divatos, nagy lakásszámú, úszómedencés, bevásárlóközponttal egybeépített lakóparkok. A szegediek megijednek a nagy lélekszámú lakóházaktól, inkább a 4–10 lakásos kisebb társasházi lakásokat keresik. Emiatt az építtetők is inkább arra állnak rá, hogy sorházakat építsenek: egy telekre jellemzően 3–4 sorházi lakást húznak fel, saját kertrésszel, nappali plusz három szobával. Ezek a 80–100 négyzetméteres ingatlanok jellemzően kétszintesek, szerkezetkészen pedig 200–220 ezer forint körüli négyzetméteráron vásárolhatók meg. Mivel kulcsrakész állapotban áruk 240–270 ezer forint körül alakul, ami nagyjából megegyezik a használt társasházi lakások árával, a vevők egy bizonyos értékhatár fölött inkább a sorházakat, ikerházakat választják. Ez utóbbiak persze drágábbak, mint a sorházi lakások: ilyen ingatlant 30 millió forintnál olcsóbban nem találni.

Tiszai vívmányok

Bár Szegedet keresztülszeli a Tisza, a vízpart közelsége ingatlanvásárlási szempontból nem jelent különösebb vonzerőt, és a part amúgy sem alkalmas fejlesztésre: "Az újszegedi oldalon ártér és szántó van, a Belvároshoz közeli szakaszon pedig strand. A szegedi oldalon a part nagy részét a klinika foglalja el, a Felső-Tisza-parton pedig a Tiszát egy forgalmas út szegélyezi, azon túl pedig panelek vannak" – sorolja Kis-Jakab Réka. A folyó közelében egyedül a 276 lakásos Tisza Palota érdemel említést, mely jelenleg Szeged legnagyobb volumenű beruházása. Itt a négyzetméterárak a lakás méretétől és adottságaitól függően jellemzően 220–290 ezer forint körül alakulnak. "A házban még bőven van eladó lakás, közülük a legkelendőbbek a másfél szobás, kisebb alapterületű otthonok, valamint a Tiszára néző, panorámás lakások" – mondja Kis-Jakab Réka.