|
Előre lehetett látni az M6-os alagút beomlását
[2009.06.11. 17:03]
A geológusok jól tudják, hogy löszben és agyagban nem szabad alagutat ásni, ahogy azt az M6-os autópálya bátaapáti szakaszán tették. Be is omlott az alagút – emlékeztetett a Népszabadság Online.
Földcsuszamlások, partfalomlások, pince-, barlang-, bányabeszakadások jelzik, hogy az építkezők nem minden esetben veszik figyelembe a földtani adottságokat – mondta el a lapnak Oszvald Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal vezető főtanácsosa, a szerdán kezdődött „Földtani veszélyforrások” konferencia főrendezője. Hozzátette: a szakember és a szakmai közösség véleménye például megegyezik abban, hogy az M6-os autópálya bátaapáti részén azért omlott be az alagút, mert nem vették kellő alapossággal figyelembe a földtani viszonyokat. Löszben és agyagban ugyanis nem szabad alagutat építeni, különösen nem olyan technológiával és olyan tempóval, mint ahogy az építők dolgoztak.
Oszvald Tamás azt is elmondta: az M6-os beruházója nem járult hozzá, hogy az alagútomlásról előadást tartson a konferencián. Csak akkor nyilatkozhat majd, ha már biztonsággal megépült az alagút. A szakértő szerint egyébként állandó problémát jelent a közműhálózat építése. Az elmúlt másfél évtizedben legalább száz alkalommal fordult elő, hogy a nem szigetelt csatornahálózat miatt pincék omlottak be. A helytelenül vagy egyáltalán nem tömörített közműárkok felszín alatti csatornaként működnek, és olyan területekre vezetik a vizet, ahol az földcsuszamlást, partfalomlást, pincebeszakadást okoz. A bekövetkezett károk enyhítésére szolgál a regionális, illetve a központi vis maior keret, melyből 2008-ban 60 településen 108 helyszín részesült. 2009-ben eddig 56 település 78 helyszínéről érkezett bejelentés. Ez a tény önmagában megkérdőjelezi a jelenlegi gyakorlatot, amely alig fordít valamit a megelőzésre.
Kapcsolódó cikkek: Ajánlott linkek:
h i r d e t é s
|




