[2009.04.28. 18:24]

Struccpolitika?

Amióta napvilágra került, hogy a Bajnai-kormány július 1-jétől megszünteti a szocpolt illetve a kamattámogatásos hitelkonstrukciót, beindult a roham a bankoknál, hogy még aki teheti, így jusson lakáshoz. A népszerű szociálpolitikai kedvezményt viszonylag sokan arra használták fel, hogy részben vagy egészben ebből teremtsék elő a lakásvételhez szükséges beugrót: a vevők 15-20 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, ám az ország egyes részében az igénybevételi arány ennél jóval magasabb is lehetett - mondta Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője.



Nemrégiben a bankoknál többszörösére nőtt, nő az állami támogatások és a támogatott hitelek iránti igény. A bankok épp ezért arra számítanak, hogy a támogatott hitelek megszűnését követően valószínűleg az ügyfelek túlnyomó része deviza alapú hitelt fog igényelni, mivel az tisztán piaci feltételekkel igényelhető, a piaci kamatozású forint alapú hitelek ugyanis nagyon drágák. Az általunk feltett kérdésre, melyben azt kérdeztük, hogy kit, hogyan érinti a szocpol, valamint a kamattámogatásos hitelkonstrukciók várható eltörlése, 2062 fő válaszolt. A válaszadóknak csupán 0,78 százaléka igazolta a bankok elképzelését. A túlnyomó többség, azaz 41,71 százalék azt vallja, hogy a Bajnai-kormány intézkedéseinek hatására azon gondolkodik, hogy elhagyja az országot.

Feltételezhetően - amennyiben két választ is be lehetett volna jelölni -, akkor ezek a szavazók abba a csoportba is bekerültek volna, akik úgy gondolják, hogy állami kedvezmények nélkül soha nem jutnak lakáshoz. Ezt a választ egyébként nekünk a válaszadók majdnem 13 százaléka jelölte be.



Csodálkozunk?

A távfűtés- és gázár-támogatás megszüntetése, a szocpol eltörlése, a gyed idejének rövidítése, a kormány családok százezreit hozza reménytelen helyzetbe – szögezte le dr. Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, aki így folytatta: a szocpol eltörlése a fiatal családok zömének lakáshoz jutását, illetve gyermekvállalását teszi lehetetlenné. Ezen felül a gyed idejének rövidítése esetén még több fiatal pár lesz kénytelen a gyermekvállalás elhalasztása mellett dönteni. Már most az utolsó tartalékainkat éljük fel - mondta a mosonmagyaróvári Gangl Lászlóné Mária, aki hivatásos nevelőszülőként géplakatosként dolgozó férjével kilenc gyerekről gondoskodik. Nagyobb gyerekeket még tudtuk támogatni a lakásvásárlásban, de hogy a későbbiekben mi lesz, még nem tudni.

Nagyon félek a tervezett megszorításoktól, mert már most is nagyon nehezen tudjuk beosztani a pénzünket, a kormány teljesen ellehetetleníti az életünket – mondta az asszony. A szociális támogatásokról a köztársasági elnök sem titkolta el a véleményét: szerinte ebben a demográfiai helyzetben, amikor nincsen gyerek, a legutolsó réteg, amihez hozzá lehet nyúlni, az a gyerekek, a gyereket vállaló családok és a kisgyerekes családok. (...) Kár lenne, hogyha doktriner elképzelések lennének arról, hogy mikor kell visszamenni az anyának dolgozni, és vajon a gyereknek jó-e a bölcsőde meg a közösség - mondta Sólyom László államfő, mikor Bajnai Gordon miniszterelnökként először tett látogatást nála.

Hajrá külföld

Köztudott tény, hogy bár külföldön a munkavállalás számos kockázatot rejthet, sokan gondolják úgy, ott érdemesebb munkát keresni, mint idehaza. A gazdasági válság kirobbanása óta a média naponta számol be arról, hol, mekkora mértékben nőtt a munkanélküliség. Emiatt nem véletlen, hogy a Szlovéniába és Ausztriába ingázó nyugat-magyarországi munkavállalók száma például megugrott. Pontos statisztikai adat ugyan erre vonatkozóan egyelőre nincs, ám például a nyugat-dunántúli térségben munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Talentum 2000 Kft. ügyvezető igazgatója, Solymosi Róbert elmondta, irodáikban április eleje óta megnégyszereződött a forgalom. A jó idő beköszöntével elsősorban különböző mezőgazdasági munkákat tudnak kínálni Burgenlandban, illetve Szlovéniában. Döntően szakképzetlen, naponta ingázó munkásokat keresnek, de arra is van példa, hogy felső-, illetve középfokú végzettségű agrárszakembereknek kínálnak állást. Solymosi ugyanakkor hozzátette, a gazdasági válság óta a kereskedelem és vendéglátás területén már nem ennyire rózsás a helyzet, az ipari, de különösen az építőipari álláskínálatuk pedig lényegében elenyésző. Hivatalosan bejelentett, legális foglalkoztatási lehetőség kevés van, ám a munkaügyi szakemberek tisztában vannak azzal, hogy feketén szinte mindenki el tud helyezkedni. Amihez pedig bátorság kell: például Németország 2011-ig fenntartja a munkaerő-piaci korlátozásokat a kelet-közép-európai uniós tagállamokkal, köztük Magyarországgal szemben. A német munkaügyi miniszter szerint a korlátozás oka, hogy a világgazdasági válság miatt drasztikusan megnőtt a munkanélküliség az országban.



Magyar valóság a számok tükrében

Idén január-márciusban 9,7 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal szerint. Komárom-Esztergom megyében például egy év alatt 1,7-szeresére nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. Az egy évvel korábbi helyzethez viszonyított változás Tatabányán és környékén a legszembetűnőbb, ahol 79 százalékos növekedést mértek.