[2009.03.30. 17:04]

Csengetett mylord?

A piacon lévő biztosítótársaságok közül mindenki saját elvárása és elképzelése szerint választja ki a számára megfelelőt. Mielőtt azonban új cég felé kacsintgatnánk, érdemes megnézni, hogy meglévő biztosítónknak van-e új ajánlata, kedvezménye. Erről már csak azért sem szabad megfeledkezni, mert előfordulhat, hogy kifejezetten rosszul járunk a váltással: ilyesmire akkor kell számítanunk, ha régi és kármentes ügyfélként jelentős kedvezményt halmoztunk föl jelenlegi biztosítónknál. Ez a kedvezmény váltáskor elveszhet, ezért érdemes átgondolni a biztosítócserét. Ugyanez vonatkozik a "büntetésre" is: vagyonbiztosításnál minden biztosító fenntartja magának a jogot arra, hogy az adott ajánlatot elbírálja. Ha tehát valaki biztosítót vált, különösen akkor, ha visszamegy egy régebbi biztosítójához, számíthat arra, hogy a cég elvégzi a kockázatelemzést. Mivel ilyen esetekben ismeretesek a korábban okozott károk – már ha voltak ilyenek –, elképzelhető, hogy a reméltnél magasabb lesz a fizetendő biztosítási díj. Ezért kell még a szerződés felmondása előtt tájékozódni egy-egy új biztosítás megkötésének feltételeiről.

Keserű késés

A vagyonbiztosítás szerződési feltételei a polgári törvénykönyvre épülnek (Ptk. XLV fejezet), így felmondáskor is a Ptk. rendelkezése irányadók. E szerint általános elv, hogy a határozatlan időre szóló biztosítást csak évfordulóval lehet fölmondani, méghozzá írásban, a fordulót megelőzően legalább 30 nappal. Ehhez tudni kell, mikorra esik az évforduló, azaz mikor kezdődik az új biztosítási év: ez szerződésenként változik. "Lehet olyan szerződés, amelynek január elseje az évfordulója, de lehet olyan is, amelynek évfordulópontja az adott szerződés életbe lépési időpontjával egyezik meg. Ha például egy szerződés április harmincadikán lépett életbe, akkor azt megelőzően harminc nappal, írásban kell felmondani. A másik fontos dolog, hogy a fölmondandó szerződés körül minden legyen rendben: ne legyen például díjtartozás" – magyarázza Fekésházy András, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) lakásbiztosítási tagozatának elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy ha a felmondási szándék megmásíthatatlan, és az ügyfél biztos abban, hogy biztosítója semmilyen ajánlattal nem tudja maradásra bírni, a felmondási nyilatkozat postázásakor már meg is kereshet egy másik biztosító társaságot. Ennek üzletkötőjét tájékoztatni kell a felmondásról, és arról is, hogy meddig van érvényben a régi biztosítás. Az új biztosítás hatálybalépését úgy kell időzíteni, hogy a régi és az új biztosítás biztosítási időszaka között ne maradjon hézag. Ha például 30-án van az évforduló, 1-jétől kell érvényben lennie az új szerződésnek. (A régi szerződés az adott nap 24. órájáig szól, és az új szerződés pedig 0. órától lép érvénybe.)



Menj, ha akarsz

Ha későn kapunk észbe, és a szerződést az évfordulót megelőzően kevesebb mint 30 nappal mondjuk fel, az új biztosítás megkötése előtt célszerű megvárni, hogy kiderüljön, a régi biztosító hogyan reagál: ragaszkodik-e a törvényekhez és akar-e szankciót alkalmazni, vagy egyszerűen tudomásul veszi a felmondást. Ilyenkor egyébként a biztosítótársaságok jellemzően nem terelik jogi útra a szerződést szabálytalanul felmondók ügyét, hiszen egy ilyen jellegű hercehurca nekik sem feltétlenül érdekük. Nehezebb a helyzet, ha valaki úgy ahogy van, lekési az évfordulópontot, de mégis föl akarja mondani a szerződést. Ez esetben érdemes egyezkedni a biztosítóval: első körben megteszi egy levél. A biztosítótársaság ilyenkor jellemzően megkeresi az ügyfelet, különösen akkor, ha jó ügyfélről van szó, és tesz egy aktuálisnál kedvezőbb ajánlatot – főleg ha a felmondás indoklásában szerepel a biztosítási díj túl magas összege.

"Ha sikerül az egyezkedés, közös megegyezéssel módosítható a meglévő szerződés – ehhez nem kell várni az évfordulóig. Ha az egyezkedés nem vezet eredményre, a biztosítón múlik, hogy engedi-e ügyfelét: ha a társaság ragaszkodik a törvény betűjéhez, csak az évfordulón lenne köteles szerződést bontani" – szögezi le Fekésházy András, majd hozzáteszi, hogy a gyakorlatban a biztosítók rendszerint nem állnak az ügyfelek útjába, hiszen érdekük, hogy azok ne keserű szájízzel távozzanak. Ha az ügyfél év közben hagyja ott a biztosítót, ugyanaz a teendője, mint a normál felmondásnál: a biztosítottság folyamatosságához az szükséges, hogy az új szerződés egyből életbe lépjen, amint a régi hatályát veszti.

Provokálni felesleges

Előfordulhat, hogy valaki év közben szeretné fölmondani a biztosítását, és ezt nem túl etikusan úgy teszi meg, hogy egyszerűen abbahagyja a díjfizetést. "Az általános elv szerint díjnemfizetéskor minimum 30 nap után szűnik meg a szerződés, bár vannak biztosítók, amelyeknél ennél hosszabb a türelmi időszak. Ez esetben azonban nem a biztosító mondja föl a szerződés, hanem az egyszerűen megszűnik. A biztosító jellemzően ilyen esetekben is fölkeresi az ügyfelet, hogy kiderítse, mi az oka a nemfizetésnek: az ügyfél egyszerűen csak elfelejtett fizetni, nincs pénze a biztosítási díj rendezésére, vagy valami miatt nem lehetett leemelni a számlájáról a kérdéses összeget?" – sorolja a lehetőségeket a tagozati elnök, majd folytatja: "A biztosító embere ilyenkor rendszerint megpróbálja rendezni az ügyféllel az elmaradt díjakat, hogy hatályban maradjon a szerződés – ha nem telt még le a 30 nap. Ha azonban letelik a türelmi idő, megszűnik a szerződés, ami különösen akkor kellemetlen, ha a biztosított ingatlan lakáshitellel is terhelt." Ennek oka, hogy ilyenkor a bank is megköveteli az érvényes lakásbiztosítást – ennek hiánya akár a hitelszerződés felmondására is okot adhat.

Két szék között pad alá?

Akárhogy is történik a felmondás, ha új biztosítást szeretnénk kötni, figyelni kell arra, hogy a két biztosítás érvényessége között ne legyen "hézag". Időbeli átfedésben szerződést kötni azonban teljesen fölösleges. Ez azért szükségtelen, mert ha az élő szerződés mellé másik szerződést is kötünk ugyanarra a lakásra, akkor is az első marad csak érvényben, hiába fizetjük mindkét szerződés díját. Lehet persze két szerződést kötni, de azoknak különbözniük kell: "Ha egy szerződésnek például alacsony a biztosítási összege az épületre vonatkozóan, és azt az ügyfél meg akarná emelni, megteheti azt, hogy nem a meglévő szerződést módosíttatja, hanem egy másikat köt magára az épületre. Ugyanarra a vagyontárgyra azonban alapvetően csak egy hatályban lévő biztosítási szerződés köthető: hiába van tehát két lakásbiztosítás, nem kapható két biztosítótól kártérítés ugyanarra a károsodott vagyontárgyra, kivéve, ha a keletkezett kár összege meghaladja az első biztosítás alapján nyújtható szolgáltatás maximális értékét" – magyarázza Fekésházy.
Hasonló a helyzet ingatlanértékesítéskor: a lakásbiztosításnak a tulajdonjog megszerzésének időpontjától kell élnie, vagyis a lakásbiztosítási szerződés hatálybalépésének a tulajdonossá válás dátumával kell kezdődnie. Hiába van az előző tulajdonosnak szerződése az adott lakásra, az adásvétel után érdekmúlás miatt már nem Ő lesz az ingatlan biztosítottja. A korábbi lakásbiztosítási szerződés felmondását ilyenkor a volt tulajdonosnak mint szerződőnek kell intéznie, az új tulajdonosnak pedig úgy kell tekinteni a régi szerződésre, mintha az nem is lenne.