[2009.01.02. 10:12]

Kérdezni arany

Ahogy azt már az előző részben is említettük, lakásvásárláskor nagyon fontos, hogy időben és kellő alapossággal konkretizáljuk elvárásainkat, elképzeléseinket. Amikor a tárgyaló fél ismerteti majdani otthonunk adatait, illetve a részletes tudnivalókat, akkor már jó előre készüljünk az ominózus beszélgetésre. „Írjunk össze kérdéseket, mert egy ilyen konzultáción legalább 100-at fel lehet tenni” – állítja Rácz Péter a Laguna Ingatlanközpont vezetője, aki szerint minden új építésű ingatlant vásárló vevő számára kiemelt szempont, hogy a pénzéért cserébe minőséget kapjon. „Sok kellemetlenségtől megkímélhetjük magunkat, ha felteszünk néhány fogas kérdést. Alapszabály, hogy legyünk nagyon érdeklődőek!” – javasolja Rácz Péter.

Érdeklődjünk arról, hogy „Mi miből készül?” (ytong, tégla stb.), hogy „Milyen típusú nyílászáró, mennyire vastag üveg kerül az ablakokra/ablakokba? Milyen tető kerül majd a házra?” , hogy „Az ár tartalmazza-e például a redőny árát?” , hogy „A falak színeinek kiválasztásába és az elrendezésébe mekkora beleszólásunk lehet és plusz igényeinknek vannak-e a pénztárcánkat érintő következményei? „Nem mindenki gondol rá, de nagyon lényeges kérdés például, hogy milyen lesz a burkolat? Minőségi csempe vagy egy kifutó széria kerül a fürdőszoba falára? Kérdezzünk rá bátran arra is, hogy milyen ajtókat fognak beszerelni, milyen fűtőtestekre gondoltak? Mennyire lesz vastag az üveg? Ez is jelentősen befolyásolja például a fűtési számlánkat" – állítja Rácz Péter.

Nem biztos, hogy egy új ingatlan vásárlásakor marad kapacitásunk arra, hogy olyan kérdésekkel foglalkozzunk, hogy a beruházó hova tervezi a kertet, lesz-e kint játszótér a gyerekeknek, vagy, hogy hol tudunk majd parkolni. Pedig érdemes időt és energiát fordítani arra, hogy felmérjük az életritmusunk és a majdani lakhelyünk közötti harmónia megteremtésének lehetőségeit, de nem csak magunkba kell néznünk akkor, amikor lakást vagy házat veszünk. Ha üres telek van a szomszédban, akkor okvetlenül kérdezzünk rá, nézzünk utána annak, hogy tervezi-e valaki, hogy oda építkezik? (Ezt a kérdést vélhetően nem tették fel azok a tulajdonosok, akik a Dunára néző, panorámás lakást vásároltak, méregdrága négyzetméteráron, aztán a házuk elé építettek egy irodaházat…)



A szó elszáll…

A kérdéseinkre kapott válaszokat érdemes felskiccelni egy papírra, amit aztán ne szégyelljünk szignóztatni a tárgyaló féllel. A későbbiekben – ha valamilyen problémánk adódik - nagyon jól jöhet ez a kézjeggyel hitelesített „követelményrendszer”. Ne essünk abba a hibába, hogy a tetszetős tervek tanulmányozása közben megfeledkezünk a praktikusságról. Mérjük fel, hogy hány négyzetméteren lakunk majd, és hány négyzetméter marad kihasználatlanul. Értelemszerűen minél kisebb az utóbbi szám, annál praktikusabb az ingatlan elrendezése. (Ezért fordulhat elő, hogy egy hasonló adottságokkal és paraméterekkel rendelkező lakás jóval drágább. Csak éppen nem mindegy, hogy hányan férünk el benne.) Okvetlenül tisztázzuk, hogy a beruházó miért vállal és miért nem vállal garanciát? Érdekes kérdés, hogy mi történik például akkor, ha elromlik a „hipermodern” kaputelefon. Ilyenkor ki fizet?

Mérlegeljünk!

„Lakóingatlan választásnál az ingatlant inkább a környezete alapján válasszák ki, ne az ár legyen a legfontosabb szűrő! Bárki is költözik egy másik helyre, amivel szembesülni fog minden nap, az nem a kifizetett ár, hanem, hogy hová megy haza, és reggel honnan indul dolgozni. És ha nem a megfelelő környéken él, lakik, akkor onnantól kezdve az az ingatlan bármilyen jó vásár is volt, legalább annyira lesz terhes, mint örömteli a leendő tulajdonosnak” – fogalmazza meg legfontosabb tanácsát Szathmáry Zsolt, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója, aki szerint ilyenkor mindenképp vegyük számba, hogy mivel közlekedünk, és hová kell eljutnunk ezekkel a közlekedési eszközökkel a legtöbbször.

Folytatjuk