|
2008 subprime: fekete október – a válság napjai
Dugóhúzóba kerültünk, majdnem becsődöltünk
[2008.12.31. 12:39]
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a magyar lakosságot még csak a válság szele csapta meg, a válságot nem érzik annyira. Hogy mi lesz a jövő, nem tudjuk. Bombasztikus spekulációk és szakértői jövendölések helyett emlékezzünk az októberi válságra, amikor majdnem becsődölt a magyar állam.
Könnyítések a devizahiteleseknek November 10-én megállapodás született arról, hogy 9 magyar pénzintézet enyhít a devizahitelesek terhein. A megállapodáshoz csatlakozott bankok az adós kérésére külön díj nélkül lehetőséget adnak a törlesztőrészletek mérséklésére a törlesztési időszak meghosszabbításával. A deviza alapú kölcsön forinthitellé alakításakor nem számítják fel az átváltásnál felmerülő díjakat, ha erre december 31-ig sor kerül. Az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került adós kérésére, a hitelintézet egyedi döntése alapján, a törlesztés átmeneti könnyítésére kerülhet sor; a bankok rugalmasan kezelik a deviza alapú kölcsönök előtörlesztését, ha erre december 31-ig sor kerül (ez azonban nem lesz díjmentes). Az ügyfelek fizetőképessége és fizetési hajlandósága az elmúlt hónapokban romlott. A bankoknak az a feladatuk, hogy betéteseik és tulajdonosaik védelmében mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a kintlévőségeiket képesek legyenek beszedni. A megállapodásba azért egyeztek bele, mert lojális partnerei akarnak lenni a magyar kormánynak – jelentette ki Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke. Kamatvágás A Monetáris Tanács november 25-i hatállyal 11,5 százalékról 11 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatlábat. A jegybank indoklása szerint a belső kereslet gyengülése mellett a világgazdaság felől érkező – az olaj-, nyersanyag- és élelmiszerárakhoz köthető – inflációs nyomás csökkenése is gyorsabb dezinflációhoz vezet. Az IMF-fel kötött megállapodás és a tervezett költségvetési kiigazító lépések csökkentették az ország külső adósságának finanszírozási kockázatait, ami növelte a monetáris politika mozgásterét. További csökkentések előtt akkor nyílik tér, ha a tőkeáramlások folytonosságát és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását övező kockázatok mérséklődése folytatódik. Csökkenő hitelezés Drasztikusan csökkent novemberben a hazai bankok hitelezési hajlandósága, a többség lényegesen kevesebb kölcsönt ad. A bankok magasabb önrészt várnak el, és óvatosabban járnak el az ingatlanok értékbecslésekor. A közvetítők tapasztalatai szerint: míg eddig 100 hitelkérelemből nagyjából 70 esetben adtak pozitív választ, most ez a szám jó, ha eléri a 30-at. A bankok leálltak két legkockázatosabb termékükkel: a jövedelemvizsgálat nélküli, tisztán fedezet alapú, valamint a magas finanszírozású hitelekkel. A lakosság továbbra is a devizahiteleket választja, hiszen olcsóbbak, mint a forinthitelek, azonban a svájci frank eddigi dominanciája a múlté. A bankok az ügyfeleket az euró alapú kölcsönök felé terelik. Lakáspiac: radikális visszaesés A nehezebbé vált pénzügyi tranzakciók miatt jobb esetben csak a magyar ingatlanpiac lassulására lehet számítani, a komolyabb ingatlanár-eséseket az idén még elkerülhetjük – nyilatkozta október elején Gerő Péter, a Gestor Csoport igazgatója. Aki készpénztartalékokkal rendelkezik most olcsóbban juthat ingatlanhoz, ám aki már most is a hitelintézettől függ, az az Európát is elért pénzügyi válság miatt drasztikus dugóhúzóba került. A válság tüneteinek csökkentése érdekében bevezetett szigorúbb és drágább banki hitelezés miatt 20-30 százalékos tranzakciószám visszaesés várható a lakáspiacon – mondta Nagygyörgy Tibor, az Otthon Centrum Zrt. vezérigazgatója, majd hozzátette: a befektetési célú vásárlások visszaesése nem fogja megrengetni a magyar lakáspiacot, ugyanis a spekulációs célú vételek aránya eddig sem volt számottevő Budapesten.
Farkas Tibor
h i r d e t é s Kapcsolódó cikkek: Ajánlott linkek: |




