[2008.12.31. 12:39]

Hullámzó hangulat

Október 14-én aztán a Budapesti Értéktőzsde kereskedése hatalmas emelkedésben várta a zárást: a BUX index 6,81 százalékos pluszban 16 436 ponton állt nem sokkal a zárás előtt. Másnap viszont azon pletykák hatására kezdett ismét erőteljes gyengülésbe a forint, amelyek szerint a legnagyobb magyar bank pénzügyi helyzetével gond lehet, illetve Izland után a magyar állam bedőlésére is nagyobb az esély. Nem segítették a piacok megnyugvását az sem, hogy a magyar állampapírpiacon továbbra sem volt érdemi likviditás. A Magyar Nemzeti Banknak meg kellene nyitnia saját devizatartalékait, hogy eurót pumpáljon a rendszerbe – mondta névtelenül egy állampapír-piaci kereskedő. Hozzátette: nem véletlen, hogy a magyar kereskedelmi bankok leállítják, illetve visszafogják az új devizahitel-nyújtást. Hiányzik ugyanis a deviza, ez pedig a forint érdemi további gyengülésének esélyét növeli.

Október 16-án a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy megállapodott a nagyobb bankokkal: ez alapján a forgalmazók garantálták, hogy növelik állampapír állományukat, és folyamatosan biztosítják a piaci forgalmat, míg a jegybank aukciókon vásárolja fel tőlük a magyar állam kötvényeit. A megállapodásban részt vevő intézményeknek az MNB jelentős hiteleket is kilátásba helyezett. Az MNB aztán megállapodott az Európai Központi Bankkal 5 milliárd eurós hitelfelvétel lehetőségéről. 18-án Nemzeti Csúcsot is tartottak, ahol a miniszterelnök segítséget ígért a devizahiteleseknek, hogy a törlesztőrészletek ne szökjenek az egekbe. Veres János pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a legfontosabb feladat az államháztartás hiányának csökkentése, amely az új költségvetés kiemelt eleme. Simor András arra hívta fel a figyelmet, hogy vissza kell fogni a hitelkihelyezéseinket, tudatosabb árfolyamkockázat-vállalásra van szükség, szerinte egyébként adócsökkentésre is szükség van.



Radikális kamatvágás és óriáshitel

A Monetáris Tanács október 22-én 8,5%-ról 11,5%-ra emelte a jegybanki alapkamatot. A forint ezt követően a 273-as szint felé közelített, majd megint 278 fölé gyengült az euróval szemben. Elemzők szerint komolyabb üzenetekre is szükség van a piacok felé: ez további jelentős állami kiadáscsökkentést, például a 13. havi juttatások leépítését jelentené, az adókedvezmények megszüntetésével együtt.

Megszületett az IMF, az EU és a Világbank közös 25,1 milliárd eurónyi mentőcsomagja Magyarország számára. A csomag célja a fizetőképesség javítása, a pénzügyi szektor erősítése, a megfelelő forint- és devizalikviditás biztosítása, valamint, hogy a bankrendszernek "erős tőkeszint" álljon rendelkezésére. 2010 március végéig vehetjük igénybe a hitelkeretet – jelentették be az október 22-i sajtótájékoztatón. Ha a pénzhez nem nyúlunk, a hitel készenléti díja 0,25 százalék éves szinten – mondta Simor András, vagyis hozzávetőlegesen évi 12,5 milliárd forintot kell fizetnünk ezért. Ha igénybe vesszük a hitelt, akkor 3-5 év alatt, 5-6 százalékos kamattal kell visszafizetnünk. Az IMF és az EU figyelni fogják, hogy a költségvetési hiány a vállaltak szerint alakul-e, az inflációs célt elérjük-e, és hogy elegendő devizatartalékot tudhatunk-e magunknak.

Gondban az ingatlanalapok

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete november 7-i határozatában 10 napra felfüggesztette a magyarországi befektetési alapkezelők által kezelt nyílt végű ingatlanalapok jegyeinek forgalmazását. Az intézkedés célja az volt, hogy a felfüggesztés időtartalma alatt az érintett intézmények a megtakarítók befektetéseinek védelme érdekében a tulajdonosokat tájékoztassák az ingatlanalapokba és az ingatlanalapok alapjaiba történő befektetések természetéről, értékük várható alakulásáról, kockázataikról, ezzel is segítve a megalapozott befektetési döntéseket. Két héttel a határozat után több mint egy tucat ingatlanalap működési szabályzata módosult. Sólyom László köztársasági elnök aláírja az MFB-ről szóló törvény módosításait, ami szintén megkönnyíti az ingatlanalapok helyzetét: a változások révén ugyanis hitelt vehetnek föl a portfólió 50 százalékáig, amit nem csak ingatlanvásárlásra és fejlesztésre, de most már a befektetési jegyek visszaváltására is használhatnak.