Kivédhetjük a törlesztőrészletek emelkedését?
[2008.12.02. 12:47]
A devizában eladósodottaknak lehetőségük van az euró, vagy a svájci frank erősödésére számítva fedezeti ügylettel ellensúlyozni törlesztőrészletük emelkedését – hívta fel a figyelmet cikkében az [origo] klikkbank. Az ötlet jó, azonban a megoldás drága, s mint a számításokból kiderül, csak keveseknek éri meg.
Egyénileg is fedezhető a devizahitelek árfolyamkockázata, annak költségei azonban olyan magasak is lehetnek, hogy túlszárnyalják az alkalmazásukból származó hasznot – hívta fel a figyelmet Szeles Nóra tőkepiaci szakértő. Ráadásul a fedezeti ügylet csak az árfolyamkockázat ellen nyújt némi védelmet, a kamatváltozások, illetve a hitelt folyósító bank kamatfelárának változása, költsége ellen egyáltalán nem. Emellett a fedezeti ügylet a veszteséget ugyan mérsékeli, vagy kizárja, de a forint erősödése esetében veszíthetünk is rajta.
A fedezeti ügylet lényege, hogy a törlesztőrészlet esedékességének napjára (vagy későbbi időpontra) azzal megegyező összegű devizát vásárolunk, vagyis most rögzítjük a deviza jövőbeli árfolyamát. Valójában nem vásároljuk meg a devizát, csak az előre meghatározott összeg és a napi árfolyam közötti különbséget kapjuk vagy fizetjük meg, attól függően, hogy merre mozdul az árfolyam. Ilyen ügyleteket a bankközi devizapiacon csak nagy tételben lehet kötni, így magánszemélyek, kisebb vállalkozások számára a tőzsdei határidős ügylet nyújthat megoldást. A Budapesti Értéktőzsdén a kontraktusméret 1000 euró, illetve 1000 svájci frank.
Kovács Imre, a GlobalFX munkatársa szerint a határidős ügyletek költségei olyan magasak, hogy a forintban felvettnél is drágábbá válik a hitelünk. Az ügylet megkötésének díja a biztosított összeg 0-0,5 százaléka között szokott lenni, jellemezően 0,15 százalékot kérnek érte, vagyis 13 millió forintos hitel esetén akár 65 ezer forintot, de általában 19 500 forint lenne. Az ügylet fenntartása emellett eurónként és naponként 1-2 fillér. A fedezett összeg 5 százalékát pedig alapletétként el kell helyezni a banknál, vagy brókercégnél.
A lap számításai alapján arra a megállapításra jut, hogy csak jelentősebb, tehát havi több ezer svájci franknyi törlesztőrészlet és nagyobb - 10-20 forintos - árfolyamváltozás-várakozás esetén érdemes tőzsdei ügyletet kötni. Szeles Nóra szerint a megoldás inkább az lehetne, ha a hitelt folyósító bankok olyan konstrukciót hoznának létre, melyben maguk kötnék meg a fedezett hitelpozíciót, s bár annak költségeit nyilván beépítik az ügyletbe, ezáltal mentesítik a hitelfelvevőt az árfolyamkockázattól.
Kapcsolódó cikkek:
