|
 
Mythbusters
[2008.11.30. 22:19]
Még soha nem volt olyan fontos, hogy takarékoskodjunk az energiával, mint most. Azonban még mindig tartja magát néhány makacs legenda.
A napenergia túl drága ahhoz, hogy szélesebb körben elterjedjen? A fotovoltaikus hasznosítás
A napelemek vagy más néven napcellák a fotóvillamos jelenséget hasznosítják. Ez alatt a Nap sugárzási energiájának közvetlenül villamos energiává történő átalakítását értjük. A napelem fény hatására működik, így közvetlen vagy közvetett napsugárzás, illetve egyéb fényforrás hatására is. Az említett elektromágneses sugárzás a napelem alapanyagát képező félvezetőben szabad töltéshordozókat hoz létre, amelyek hatására a napelem elektródáin feszültségkülönbség keletkezik.
Ha a fémelektródákat külső áramkörön keresztül összekapcsoljuk, akkor a napelem megvilágításának hatására a külső áramkörben azzal arányos mértékű egyenáram folyik. Az áram nagyságát a keletkezett szabad töltéshordozók száma határozza meg, a feszültség pedig az alapanyag jellegétől függ. A termelt egyenáramot egy megfelelő inverterrel a kívánt feszültségű és frekvenciájú váltóárammá tudjuk alakítani. A valóságban tényleg létezett a napelemeknek egy olyan régi generációja, amik nagyok, testesek voltak és a napsugaraknak csak 10%-át tudták hasznosítani. A gyors fejlesztéseknek köszönhetően azonban az új kivitelezésű modellek már sokkal vékonyabbak és hatékonyabbak elődjeiknél, és áruk is a töredéke az első napelemekének. Már nem is szilíciumból készülnek. A First Solar nevű manufaktúra, akik a legtöbb vékony napelemet gyártják az USA-ban, 2010-re olcsóbban szeretne energiát előállítani, mint a ma létező nagy központok. Napfénytől a gőzig Más cégek más technológiákkal hasznosítják a napenergiát. Az egyik megoldás, hogy hatalmas tükröket fókuszálnak egy folyadékkal teli csőre, ami felforrósodik és gőz keletkezik. A gőz aztán képes arra, hogy turbinákat működtessen, így energiát termeljen. Spanyol és német cégek hatalmas területeken telepítettek ilyen rendszereket Észak-Afrikába, Spanyolországba és Amerika dél-nyugati részére. Egy napsütötte napon a napenergiát hasznosító telepek hatékonysága versenyképes a szénével. A termikus hasznosítás
Gyakorlati tapasztalatok alapján elmondható, hogy egy megfelelően méretezett napkollektoros rendszer képes a HMV (Használati- vagy technológiai melegvíz-készítés)igény fedezésének 65-80%-ra, így az 5-6 éven belül megtérül. Az alacsony fűtésrendszerű épületek esetében a kombinált fűtés és HMV igény 35-65%-ra, így 15-25 éven belül térül meg.
Európa a legtöbb naptól származó energiát a Szaharából nyerhetné, ám ehhez szükség lesz egy hatékony szállítási rendszerre. A technológia fejlődésével Európa új energiaforráshoz juthat, az Észak-Afrikai államok pedig jelentős bevételekhez. Ráadásul Magyarország fekvésének köszönhetően az egyenlítői sugárzás felének megfelelő sugárzást tud hasznosítani. Ez alig valamivel marad el a mediterrán országokban mért értékekkel, ezáltal rendkívül jónak mondható helyzetben van. Az időjárási viszonyok függvényében az alábbi besugárzási adatokat lehet figyelembe venni: * Tiszta égbolt: 1000 W/m2 * Részleges napsütésben: 600 W/m2 * Szűrt napfény: 300 W/m2 * Borult égbolt: 100 W/m2 Figyelembe véve a hazai napsütéses órák számát – átlagosan 2200 óra/év – éves szinten tehát 500-800 kWh/m2 energia hasznosítását teszi lehetővé.
Ajánlott linkek:
Kapcsolódó cikkek: |
h i r d e t é s
|
|
|
|
|
|
|
| 2009. január 10., szombatMa Melánia napja van. |
