[2008.11.19. 22:44]

Ármegállapítás a gyakorlatban

A törvény III. fejezetének szándéka szerint átláthatóbb lesz a távhő-szolgáltatási árképzés rendszere. Azért van szükség változtatásra, mert a jelenlegi rendszer nehézkes, ezért a gyorsan változó beszerzési árak mellett a gazdálkodást bizonytalanná teszi. A jövőben, ha egy szolgáltató emelni akarja a tarifákat, akkor a MEH felé nem csak a kérvényt kell eljuttatni, hanem meg is kell azt indokolni. Aztán a hivatal közigazgatási hatósági eljárásban dönt arról, hogy az új díjszabás megfelel-e a törvény előírásainak, és azt a honlapján közzé is teszi. Ha változnak a tarifák, akkor az önkormányzat köteles ezt közölni a fogyasztókkal a honlapján. A MEH hivatalból is indíthat eljárást a csatlakozási díj és a lakossági távhőszolgáltatás díjának ellenőrzésére.

Ha a Hivatal az eljárása során azt állapítja meg, hogy a távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti szerződésben meghatározott ár nem felel meg a törvény követelményeinek, akkor a távhőtermelőt és a távhőszolgáltatót felszólítja az ár megváltoztatására. A távhőszolgáltató kezdeményezését az önkormányzat felé a Hivatal jogerős határozatával együtt küldi meg az önkormányzatnak. Az önkormányzat pedig a kezdeményezést és a Hivatal határozatát is 5 nappal az ármegállapítás előtt honlapján közzéteszi. A helyi önkormányzat a kezdeményezésnél kedvezőbb díjakról is dönthet. A törvény ezen paragrafusai 2009. július 1-től lépnek hatályba. A Hivatal addig a jogszabály alapján átgondolja az eljárás menetét és szempontjait. A törvény 13.§-a kiegészíti a 2005. évi távhőtörvényt azon részét, hogy milyen elvek alapján is kellene az árakat meghatározni. A MEH álláspontja szerint „az elveket külön jogszabályban kell konkretizálni. Az átláthatóságot többek között az is biztosítja, hogy a távhőszolgáltató köteles az árképzésével összefüggő információkat a honlapján megjelentetni.”

„Örülünk, hogy megszületett a jogszabály, és reméljük, hogy ezzel megszűnik a távhőszolgáltatás díjképzése körüli gyanakvás. A távhőszolgáltatóknak nincs takargatnivalójuk, véleményünk szerint eddig is átlátható volt a díjképzés. A többségében tulajdonos önkormányzatok, mint árhatóságok az eddigi gyakorlat szerint a gazdaságilag indokoltnál alacsonyabb árakat állapítottak meg. Arra nem volt példa, hogy az önkormányzat nyereségszerzés céljából az indokoltnál magasabb árat határozzon meg. A díjak eddig is korrekt módon voltak megállapítva, s a távhőszolgáltatók nem azért emelték a díjakat, hogy extraprofithoz jussanak.” – mondta László György.

Leválni a távfűtésről?

A központi forrásból mindenki kap támogatást a számlája kifizetéséhez, aki távfűtött lakásban lakik. Ráadásul, akik a legtöbb támogatást kapják, azok a november 1-től érvényes 9 százalékos emelés után még kevesebbet fizetnek, mint korábban. Egy átlagos budapesti lakásban 18 ezer forintot. Támogatás nélkül 30 ezer lenne a számla. A MATASZSZ szerint a törvényben foglalt adó kivetésének célja nem más, mint forrást teremteni arra, hogy az állam támogatni tudja a távhőszolgáltatást igénybe vevőket. A támogatás két módon jutna a fogyasztókhoz: szociális alapú támogatásként, és a fűtéskorszerűsítés (energiatakarékosság) támogatásaként. A távhő szakmai álláspontja szerint a pénzt túlnyomó részben a korszerűsítésre kell költeni (Panel-program, ÖKO-program), hiszen ez hosszú távon képes csökkenteni a fogyasztók terheit.

A kormány támogatja azokat, akik leválnának a távfűtésről. A Főtáv szerint ez a megoldás legyen bármilyen praktikus is, a kivitelezés – az engedélyeztetés, a kiépítés, az üzemeltetés – hosszú és bonyolult eljárás. A Főtáv ugyanis az engedély nélkül, szabálytalanul kivitelezett leválást nem méltányolja, változatlanul küldi a számlát. „Az ilyen lakónak ráadásul a többi tulajdonos rosszallására is számítania kell, mert a ház közös helyiségeinek fűtésének költségét kevesebb fogyasztónak kell összeadnia. Ráadásul a rendszerről leváló tulajdonos lakását a falak átmelegítésével a szomszédok is fűtik. Az egyéni megoldások miatt egyébként még a környezetvédelmi hatósággal is meggyűlhet az egyénieskedők baja, mert a szennyezőanyag-kibocsátás fontos szempont a legális kivitelezés engedélyezésekor is.”(Persze kivételt jelent, ha nem egy lakos, hanem egy egész lépcsőház, vagy ház válik le a távfűtésről, s tér át például a geotermikus fűtésre- a szerk.) Megint csak odajutunk vissza, hogy a távfűtés versenyképességét kell növelni.