[2008.11.12. 17:14]

...addig az állam és a bank csak ígérget?

Egyelőre nem érkezett érdemi segítség a bankoktól és az államtól. A Bank Of America, Amerika legnagyobb kereskedelmi bankja arra tett ígéretet, hogy módosítja az általa tavaly nyáron felvásárolt Countrywide Financial Corp. jelzálogkölcsöneit. A banknak 8,4 milliárd dollárba kerülne az akció, mely 400 ezer családnak segíthetne megtartani otthonát. Az összeg csaknem felét, 3,5 milliárd dollárt az árverésekben leginkább érintett kaliforniaiak jelzálogkölcsön-módosítására fordítanák. Az amerikai képviselőház pedig még július 23-án fogadta el azt az október 1-jén életbe lépett, American Housing Rescue and Foreclosure Prevention Act nevű törvényt, mely a családoknak kíván segíteni otthonuk megtartásában. A törvény azt is céljául tűzte ki, hogy regenerálja azokat a közösségeket, ahol nagyon sok üresen álló ház maradt, ezek ugyanis csökkentik a szomszédos ingatlanok értékét. A törvény szintén 400 ezer család megsegítésére törekszik, akikre kiterjesztenék az FHA-programot is, mely a jelzálogkölcsönök refinanszírozásában segít, és kifizethető törlesztőrészleteket garantál. Megkeresésünkkor azonban sem a Bank of America, sem az amerikai képviselőház házügyi bizottságának sajtómunkatársa nem volt hajlandó nyilatkozni az eddig elért eredményeikről, vagy a további terveikről.

Obama félt, hogy elveszti a szavazóit

A jelzálogtartozás miatt otthontalanná váló családok szinte csak az elnökválasztás kapcsán kerültek, ha nem is a címoldalra, de egyáltalán a hírekbe. Az otthontalanná váltak közül ugyanis sokan úgy gondolták, hogy állandó lakcím híján nem jogosultak szavazni. Bár a hat, a válság által leginkább érintett állam közül csak három (Ohio, Nevada és Michigan) számít hagyományosan demokratának, az otthonukat elvesztők többsége értelemszerűen a szegényebb rétegből, nemritkán az afroamerikai lakosság köréből kerül ki. Barack Obama már a választások előtt a szövetségi bírósághoz fordult, melyben a michigani republikánus pártot vádolta azzal, hogy a jelzáloglisták alapján szűrt ki otthontalan szavazókat, s megkérte a legfőbb ügyészt: biztosítsa, hogy az otthonukat vesztetteket nem zargatják majd a szavazóhelyeken. A republikánus párt tagadta a vádakat.

Csak elnapolja a mélypontot?

Obama nemcsak a jelzálogkölcsönök refinanszírozásával, hanem a bankok által garantált, a ház elárverezése előtt adott 90 napos moratóriummal, 10 százalékos adókedvezménnyel, valamint egy 10 milliárd dolláros alappal segítene a bajba jutott háztulajdonosokon. Ezt az alapot részben azokból a büntetésekből töltené fel, amelyeket javaslata szerint a csaló hitelfolyósítókra rónának ki. Obama kampányát ugyanakkor épp olyan bankok támogatták, mint a Goldman Sachs, mely a rossz jelzálogkölcsönökből tett szert 6 milliárd dolláros bevételre 2007-ben. Obama javaslata értelmében ráadásul a csődbíróságok nemcsak a jelzálogkölcsönök kamatát, hanem tőkéjét is módosíthatnák, ha a háztulajdonos önhibáján kívül nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket. A szakértők szerint ugyanakkor nem csak annak eldöntése nehézkes, hogy kik voltak a felelőtlen folyósítók, hanem az is, hogy mely háztulajdonosokat terhel felelősség a túl nagy jelzálogkölcsönök felvételéért. Anthony Sanders, az Arizona State University közgazdásza pedig úgy gondolja, ezek a tervek csak elnapolják, hogy az ingatlanárak elérjék a mélypontot, és új korszak kezdődhessen az amerikai ingatlanpiacon.