[2008.11.09. 18:14]

Erőszakkal akarnak földeket kisajátítani?

„Kijelöltük és előkészítettük a leendő önkormányzati Ipari Park területét: az alsóváros, az ÉRV II-es telep és a Sajó által határolt részről van szó” – teszi hozzá az alpolgármester tavalyi felszólalásában. Az ipari park megépítése sokak csodálkozását és nemtetszését váltotta ki Barcikán, ugyanis a város másik végében a BorsodChem Zrt. mellett létesült parkba a kutya sem óhajtott beköltözni, ezért nem tudni, kit várnak az újba. Ráadásul a két ipari park közé zárt város légszennyezettségi mutatóit is meg lehet majd nézni a jövőben. De hát ki merne kikezdeni a BorsodChemmel? Van olyan, hogy 90%-os asztmatikus betegség kisgyermekeknél? Leólmosodott vesékről énekelnek a madarak. Gyakorlatilag eladják a város még meglévő földterületeit, noha így is égető hiány mutatkozik építési telekből, nincs hová családi házat építeni. Az eladott ingatlanokból a város adósságát kívánják csökkenteni, de a helyiekben felmerül a kérdés, hogy mi lesz akkor, ha már elfogy minden eladható terület.

Pogány István, az Agóra Ingatlanforgalmazó Iroda vezetője elmesélte, hogy a létesítendő ipari park területe évszázadok óta helyi magántulajdonosok birtokában van, akik nem is szándékoztak eladni telkeiket. Erre válaszul a városi hatalom önkormányzati rendelettel 120 forint per négyzetméteres áron! ki akarja sajátítani azokat, miután változtatási tilalmat rendeltek el. S tennék ezt akkor, amikor Kazincbarcika város önkormányzata az előbb említett magánterülettől mindössze 9,2 méterre fekvő saját önkormányzati területét a Tesconak 8000 forint+áfa/négyzetméter áron értékesítette. Felmerül a kérdés: hogyan képviseli a képviselő-testület a felsőbarcikaiak érdekeit, amikor áron aluli eladásra akarja kényszeríteni őket?

Pogány úr szerint értékbecslők megerősítették, hogy a 26-os fő közlekedési út két oldalán (az említett helyen) 5000 forint per négyzetméter a minimum ár, de ha a folyamatosan fejlődő infrastruktúrát nézzük, akkor inkább 7000-12000 forint/négyzetméterről beszélhetünk majd, hiszen a városhoz bekötő fő közlekedési út melletti frekventált területről van szó – így ez a kisajátítási szándék szerinte nyilvánvaló telekspekuláció. Most az érintett negyven család összefogott, hogy tegyen valamit a saját érdekében, sajnos errefelé még él a régi mentalitás, hogy ha a hatalom leszól, akkor húzzuk be fülünket-farkunkat. Az idő megállt, de vajon elindul-e? Az Agóra Ingatlanforgalmazó Iroda vezetője hozzáteszi, hogy "a polgármester a kertek alatti egyenként tárgyalok módszert alkalmazva igyekszik kisajátítani az értékes területet, mint valami szalámitaktikus."



Csökkenő hitelek

Akik az eddig nagyjából létező piacon lakást vásároltak, főként a Fészekrakó programra támaszkodtak, ecsetelte a barcikai ingatlanpiac helyzetét Mérten János. Az önerőt korábban főként szocpolból és önkormányzati támogatásból biztosították a vásárlók, így a hitelhányad elérte az ingatlan teljes értékének 80%-át is. De hol vannak már azok a régi szép idők, az így lakáshoz jutó keresőket is eltüntette a válság, hiszen a krízisben a banki finanszírozás is sokkal gyengébbé vált. Manapság a lakás összértékéhez viszonyítva 10-20%-kal kevesebb hitelt lehet kapni, vagyis minimum 30% önrészre lenne szükség, amivel a többség nem rendelkezik. Az is gond, hogy a potenciális lakásvásárlók a szokásos honi adóállapotok miatt valós fizetésüknek csak kisebb hányadát kapják meg „hivatalosan”, a többi zsebbe megy, de hát ez utóbbit a hitelintézet nem tudja számításba venni.

A visszafogott banki finanszírozás következményeként a vevőkör leszűkül, hiszen az emberek is elbizonytalanodnak, hogy bele merjenek-e vágni egy ingatlanvásárlásba. Az eladók is kivárnak, alacsonyabb áron nem akarják eladni ingatlanaikat, ráadásul makacsul ragaszkodnak eredeti elképzeléseikhez, ami piaci értéken számolva eléri a 10%-os túlárazottságot is. Mérten úr példaként említi, hogy ha valaki ma egy hatmillió forintos 2 szobás panellakást szándékozik vásárolni, akkor a 30%-nyi önrészhez 4 millió forint hitelt kell igényelnie, ami 20-25 éves futamidőben gondolkodva havi 30 ezer forint kiadást jelent. Ehhez járul még a panellakásokat terhelő, havi 35-42 ezer forintra rúgó rezsiköltség. És ha 2-3 gyerek is van a családban, akkor a meleg víz használata is jelentős pluszterhet jelent. Ilyen anyagi helyzetben és költségek mellett hogyan is mozdulna meg az ingatlanpiac?

Ami kéne, az nincs

A használtlakás-piacon az átlagos négyzetméterár 108 ezer forint környékén mozog. Egy 50-55 négyzetméter körüli panellakást 5,7-6,4 millió forintért lehet megvásárolni emelettől és elhelyezkedéstől függően. Az MK Ingatlan tulajdonosa elmondta, hogy nagyjából 100-110 ezer forintos négyzetméterárakról beszélhetünk a panelek esetében. 6 millió forint feletti ingatlanok iránt nincs kereslet, ez is jelzi az alacsony vásárlóerőt. A távfűtéses lakásokat – az országos trendeknek megfelelően – nem keresik, ami iránt érdeklődnének a vevők, a téglaépítésű egyedi fűtéses – gázfűtéses – lakásokkal csupán az a probléma, hogy nincsenek a piacon. Az Egressy úton, amely a város fő utcája, az 50-60-as években iparosított technológiával épült házak találhatók. Ezek az épületek még nem a panelhullámban készültek el, ezért a téglaépítés és a gázfűtés miatt keresettek lehetnének, ha nem lennének annyira leromlott állapotban.

A tízemeletes házakban eladni a lakásokat szinte reménytelen vállalkozás. Az MK Ingatlan legutóbb egy 8. emeleti 55 négyzetméteres, erkélyes, nyolcvanas évek hangulatát és műszaki állapotát sugárzó lakást 4,6 millió forintért tudott eladni. Persze ilyenkor az ingatlanost hibáztatják az alacsonyabb árért, noha a piac diktál, az irodák csupán a realitások felé terelik az eladókat. Sokszor az is lefelé nyomja az árakat, ha az eladó időzavarba kerül. Mint Mérten János megemlíti saját eseteiből, előfordul, hogy az eladó először új lakás után néz, sőt, ha tetszik neki, le is foglalózza, és csak utána fog hozzá saját ingatlanának értékesítéséhez. Így aztán, ha az idő és a bank szorítja az eladót, kénytelen áron alul megválni tulajdonától. Nemrég – ugyancsak időzavar miatt – egy tranzakció során egy 4. emeleti, 2 szobás lakás 5,3 millió forintért cserélt gazdát, pedig ha kellő idő lett volna az eladáshoz, akár 5,7-5,8 milliót is kaphattak volna érte.

Ami a családi házakat illeti, ott sem száguld az ingatlanpiac. 22-28 millió forint között kínálják a házakat, a négyzetméterár 130-180 ezer forint között ingadozik. Noha Mérten János szerint a használt ingatlanok 17-18 milliót érnének reálisan. Rögtönzött fejszámolás keretében magyarázza, hogy miért is: pár millióból már építési telket lehet vásárolni, amire egy normális házat 20-25 millióból fel lehet építeni, akkor miért vennének használtat.