|
Fényes elszigeteltség - Interjú Gregory Heymmel
Miért épp a manhattani ingatlanokat kímélte meg az onnan kiinduló válság?
[2008.11.07. 18:48]
A Terra Holdings alelnöke és vezető közgazdásza lapunknak nemcsak arról nyilatkozott, hogy miért épp a Wall Street környékét kímélte meg az ingatlanválság, hanem arról is, hogy mire számíthatunk a dollárral kapcsolatban. NÉVJEGY
Gregory Heym a Terra Holdings, azaz Amerika egyik legnagyobb magánkézben levő ingatlanvállalkozásának alelnöke és vezető közgazdásza. Heym a New York Times, a Wall Street Journal, a Financial Times és a CNBC állandó ingatlanszakértője. Korábban a New York-i Ingatlanbizottság, jelenleg pedig a New York Város Gazdasági Tanácsadó Testületének tagja.
- Való igaz, hogy emelkedtek, jelenleg a New York-i átlag-ingatlanár 1,5 millió dollár. Ennek oka az, hogy a manhattani piac jelentősen különbözik Amerika - illetve a világ – egyéb ingatlanpiacaitól, hiszen itt a lakóingatlanok 70 százaléka szövetkezeti társasház, melyek szigorú pénzügyi feltételekkel működnek. A társasházak felügyelő bizottságai például sokkal több foglalót követelnek, mint egyéb főbérlők, így számottevőbb tőkével is rendelkeznek. A subprime, a nála egy fokkal kevésbé kockázatos alt-a, vagy a változó kamatozású és az ún. interest only jelzálogkölcsönök - melyeknél csak a kamatokat kell fizetni egy pár évig, de utána drasztikusan emelkednek a részletfizetési terhek - nem emelték meg annyira az ingatlanárakat Manhattanben, mint Amerika más részein. Ráadásul Manhattan sziget volta, kis mérete miatt nagyon kevés a beépíthető terület. Még az elmúlt pár év egyre dinamikusabb fejlesztései ellenére is relatíve kevés befektetett tőkéről beszélhetünk. Végül pedig, a New York-i piac sokkal erősebb más amerikai városok ingatlanpiacánál. - Mégis meddig tarthat ki Manhattan? Eljön-e az az idő, mikor New York lakóinak is olyan jelzálogválsággal kell szembesülniük, mint a kaliforniaiaknak? - A jelzálogtartozás miatti árverezések biztosan nem jelennek meg Manhattanben, de New York más részein már most érezni e jelenség előszelét, hiszen ott sokkal több subprime kölcsönnel találkozhatunk. Az ingatlanok forgalma már hónapok óta csökken Manhattanben, de túl korai lenne becslésekbe bocsátkozni arról, hogy mi fog történni az árakkal, hiszen még olyan sok megválaszolatlan kérdés van a Wall Street kapcsán. - Nem tart attól, hogy a 421-a által kreált lufi is kipukkad egyszer? - Az 1971 óta működő 421-a program bizonyos mértékű adómentességet kínál az új építésű New York-i lakóházakra. Valóban nem túlzás azt állítani, hogy egyfajta ingatlanlufit kreált, de az új törvényi változások, melyek július elsején léptek életbe, arra ösztönöztek egyes fejlesztőket, hogy a válság ellenére mégis vágjanak bele a munkákba. Ugyanakkor, mivel a finanszírozás továbbra is egyre nehezebben lesz biztosítható, a New York-i fejlesztésekre az elmúlt években jellemző erőltetett menet biztosan lelassul majd. - Mi a véleménye a 700 milliárd dolláros segélytervről? Számos szakértő úgy véli, hogy az összeg túl kicsi ahhoz, hogy segítsen a gazdaságon, de túl nagy az adófizetők szempontjából. - Én sem állítanám, hogy az összeg megfelelő nagyságú, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy valamit tenni kellett, hogy stabilizálják a pénzügyi piacot. A hatásáról csak annyit, hogy a gazdaság mindaddig meg fogja húzni magát, míg a pénz szabadon nem kezd el áramolni. - Mennyi ideig erősödhet még a dollár, mekkora esélyt lát a deflációra? - Nehéz megmondani, mennyi ideig tarthat még a szárnyalás, hiszen ezt a jelenséget a világ más országainak gazdasági gyengülése okozza. Valóban van rá esély, hogy a dollár deflálódjon, hiszen a fogyasztók és az üzleti világ szereplői vonakodnak attól, hogy nagyobb pénzeket költsenek. Az inflációra már nincsen, bár pár hónappal ezelőtt még éppen emiatt aggódtunk. A Wall Street problémái és az olajárak gyors csökkenése miatt azonban ettől már nem kell többé tartanunk.
Gregory Heym
Daczi Dóra/New York
Ajánlott linkek:
Kapcsolódó cikkek: |





