[2008.11.06. 16:26]

Panelárak

Ózdon történelmi okok miatt is főként panelállományról beszélhetünk, amelynek egyik jellemző „példánya”, a helyiek által csak „kínai falnak” hívott hetvenes években épült 10 lépcsőházból álló tízemeletes panelkomplexum, amely szinte önálló faluként funkcionál, és közel ezer főnek nyújt otthont. Ennyi ember között nehéz egyetértésre jutni, ha például szeretnének csatlakozni a panelprogramhoz. A városközpontban a tízemeletes és négyemeletes házak váltakoznak, míg az Újváros téren a négyemeletesek vannak túlsúlyban. A városközpontban 10%-kal alacsonyabbak az árak, ott 80-90 ezer forint per négyzetméter között ingadoznak. Az átlag méretű lakások 3-5 millió forintot érnek. A legnagyobbak, így a 3 szobás 73 négyzetméteresek relatíve olcsóbbak, hiszen a magas távfűtésszámla csökkenti az értéküket.

Mint az Archinvest 97 Kft. üzletágvezetője hozzátette, a panelprogramban is kevesen vesznek részt, hiszen a pályázatokhoz szükséges önerőt a nyugdíjas és munkanélküli tulajdonosok nem tudják bevállalni, ráadásul sokszor a lakóközösség egyetértését sem lehet elérni. Ha mégis bekapcsolódik egy ház a felújítási programba, megállnak a nyílászárócserénél és külső hőszigetelésnél, a gépészet felújítása már elmarad, maximum a hőközpontot korszerűsítik még.

A Béke telepen a 60-70-es évek fordulóján középblokkos technológiával építették az épületeket, azonban ezek is távfűtésesek. Az 50-es években ugyan szintén épültek házak, de ezek hiába egyedi fűtésű gázkonvektoros lakások, az állapotuk sok kívánnivalót hagy maga után. Konklúzióként elmondhatjuk, hogy 100 ezer forintnál nem mennek feljebb a négyzetméterárak. Fiedler úr egy példát említ, amikor ettől a bűvös értéktől eltérő adatra bukkanhatunk: egy nemrég épített 4 lakásos társasház árai 150-160 ezer per négyzetméteren keltek el. Ózd keresettebb családi házas részeiben, ha egy év hirdetés után el tudják adni a lakást, az már jónak számít. 20 millió forint a lélektani határ, efölött csupán 1-1 tranzakcióról beszélhetünk.



Irreális árak

Ózdon irreálisak az árak, mondja Porcs László, a Bástya-Home Kft. ügyvezetője, aki régóta dolgozik az ózdi ingatlanpiacon. Pedig pár éve még a városban virult a piac, mint mondja, 2002-ben tíz lakásból tízet készpénzért vettek meg, most tízből tízre hitelt vesznek fel. Az irreális áraknak három összetevőjét említi meg: a martinsalakos házak tulajdonosainak kártalanítása, nincs új lakásépítés és a szocpolból épült házak. Annak idején a martinsalakot mint a cukrot vitték a delikvensek, egy kis cementet kellett hozzákeverni, és már kész is volt a ház. Azonban 1994-95 táján ezek a házak kezdtek kettérepedni. 2002-ben ezért egy olyan rendeletet alkottak, hogy akinek életveszélyes a háza, az a kártalanítás jegyében 140 ezer forintot kap egy négyzetméterért. Eleinte az állam épített újakat cserébe, de 200 ezer per négyzetméteres árak jöttek ki, hogy valakik megint csak tudjanak halászni a zavarosban. Érkeztek is Egerből „ingatlanszakértők”, akik adták-vették ezeket a házakat. Végül a magyar állam a kártalanítás összegéből vásárolt ingatlanokra 5 éves elidegenítési tilalmat rendelt el. Az elmúlt 6 évben kb. évente 10 lakás épült, ami az állami kárenyhítésnek, illetve kártalanításnak köszönhető.

A lakásépítés másik fő generátora a szocpol segítségével történő építkezések voltak, hiszen három gyerek után az újra 3,8 milliót, míg a használtra 1,9 milliót lehetett kapni. Vagyis ha egy kétszobás panel értéke 5 millió forint, és az értékbecslő felértékeli hatra, akkor annak felét megadja a bank, míg az önrész éppen kijön a szocpolból. Új lakások hangsúlyozottan piaci alapon az előbb említett tényezők miatt nem épülnek. Ha egy új lakás bekerülési költségeként például vesszük a 7 millió forintot, akkor a beruházó kb. 9-10 millióért adná el, amiben már benne van a haszna is. De hát 5 millióért már panelt lehet kapni, ki akarna új építésűt venni? Ha megszigorítják a szocpol-igénylést, mint tervezik, akkor a piacnak ez a szegmense is bedől, és a romák nem vesznek lakást, az ingatlanpiac lelassul. Az önkormányzat munkatársától visszahívásra kaptunk ígéretet, de még nem csörgött a mobil, elöljáróban azt mondták, hogy ez a város se lóg ki a sorból. Akkor lehet, hogy az ország a hibás.