[2008.10.28. 19:34]

Salamoni döntés

A GVH még januárban eljárást indított a MAISZ ellen, mert a szövetség honlapján szakmai ajánlásokat határozott meg az ingatlanközvetítői és értékbecslői tevékenységek díjazásával kapcsolatban. Az ingatlan-tanácsadók esetében a közvetítői díjak minimumára és maximumára tett ajánlást, míg az értékbecslők esetében négy kategóriába bontva határozott meg minimum rezsióradíjakat, attól függően, hogy az értékbecslő személy vagy szervezet mögött milyen képesítés, felelősségbiztosítás áll. Az Értékbecslési Ajánlás tételesen tartalmazta az „értékelési feladatok becsült időigényét” is.

Végül kilenc hónapig vizsgálódott a versenyhivatal, és salamoni döntést hozott, hiszen elmarasztalta is, meg nem is az ingatlanszövetséget. Sérti a versenytörvényt, ha egy 584 taggal rendelkező érdekképviselet ajánlott díjakat határoz meg tagjai számára – állapította meg a GVH a MAISZ ellen lefolytatott eljárás során. Ezért határozatban utasította a szervezetet, hogy honlapjáról távolítsa el az ajánlott árakat, tegye közzé a GVH határozatát, valamint a weboldalon hívja fel az olvasók figyelmét a korábbi díjajánlások jogellenes voltára.

Másrészről viszont pénzbüntetést nem szabott ki a szövetségre, noha korábban az Építész Kamara elleni eljárás végén ötmillió forintra büntette az érdekvédelmi szervezetet. Mint a Versenyhivatal indoklásában olvashatjuk: „a GVH figyelembe vette, hogy a jogszabályok még ma is több kamarának engedik meg, hogy ajánlott árat tegyen közzé. Az eljárás során enyhítő körülményként vette számításba a hatóság, hogy a MAISZ nem folytatott fegyelmi vagy etikai eljárást azok ellen, akik eltértek az ajánlásokban foglaltaktól.”

Visszaéltek az erőfölénnyel?

Kispál Sándor, a MAISZ főtitkára azt mondja, hogy éppen az az érdekképviseleti szervezetek feladata, így az övék is, hogy a tagjaik számára szakmai tanácsadást nyújtsanak. Kispál Sándor szerint az, hogy az ingatlanszövetség honlapján is olvashatóak voltak az ajánlott árak, még a lakosságot is védték, hiszen mindenki tudhatta, hogy tagjaik milyen díjazásért dolgoznak. Így ha például egy eladó bemegy egy közvetítő irodához, akkor már előre számíthat arra, hogy mégis milyen százalékhatárok között mozoghat a közvetítői jutalék, ugyanígy lehet tudni, hogy egy értékbecslés milyen pénzösszeggel terheli meg a pénztárcát.

A GVH a vizsgálat során piackutatást is végzett, amely során megállapította, hogy a MAISZ a legnagyobb ingatlanszervezet, ezért bármilyen ajánlást tesz, az mindenképpen piacbefolyásoló erővel bír, ennek következtében az ajánlott árakkal nem léphet a nyilvánosság elé. Kispál Sándor ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ők nem a piac befolyásolása szándékával dolgoznak, hanem szakmai orientációt nyújtanak a tagjaik részére.

Az Unió mást mond

A fő probléma, hogy Magyarországon a kamarák jogállása nem teljes körűen rendezett. Alapesetben a kamara állami szervnek tekinthető, amely az adott ágazat szakmai szervezeteit fogja össze, és így díjszabásokra is ajánlást tehet. A kamarákról szóló törvény, illetve a jelenlegi állapot nem teljesen felel meg az uniós ajánlásoknak. A törvény csupán néhány szervezetet említ, mint olyan kamarát, amely állami szervnek minősül, így a kereskedelmi és mezőgazdasági kamarát. Bár például az orvosi és a közjegyzői kamara is díjszabásokra tesz ajánlást, az orvosi kamarába már nem kötelező a belépés, így a külsős orvosoknak nem kell az ajánlásokat figyelembe venniük.

Az ingatlanszövetség sem tekinthető kamarának, csupán érdekvédelmi szövetségnek, így kvázi nem hatalmazta fel az állam arra, hogy teljes körűen képviselje az ingatlanszakma egyes szereplőit. Vagyis az ajánlott árak csupán belső információknak tekinthetők, ilyenképpen nem nyilvánosak. Ezért kapott büntetést egy éve az Építész Kamara is, amely jogilag nem tekinthető kamarának, ezért nem adhat átfogó ajánlásokat. Az más kérdés, hogy az adott szakmát semmi sem védi a kóklerek ellen, így a lakosság is ki van téve a csalóknak és amatőröknek. A MAISZ úgy fogja átdolgozni az ajánlásait, hogy azok megfeleljenek a versenyhivatal elvárásainak, de a kamarák kérdése ezzel még korántsem oldódik meg. Megint csak jogszabályok kellenének. Az értékbecslések során sok per is zajlott már és zajlik jelenleg is, ahol az egyes díjtételeket vitatják, ez ügyben úgy próbált meg a MAISZ tiszta vizet önteni a pohárba, hogy meghatározta például az ipari, a mezőgazdasági vagy éppen a műemlék ingatlanok értékbecslési díját. A versenyhivatal döntésével azonban zavaros víz került a pohárba, lásson, aki tud!

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek