[2008.10.28. 16:46]

A közös tulajdont a tulajdonostársak legegyszerűbben egymás közötti szerződéssel szüntethetik meg. Ekkor sor kerülhet az ingatlan megosztására, vagy az egyik tulajdonostárs kivásárolja a másik tulajdonostárs tulajdoni hányadát, vagy akár úgy is dönthetnek, hogy közösen értékesítik az ingatlant és a kapott vételárat osztják szét.



Mi történik akkor, ha a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni?

Abban az esetben azonban, ha a tulajdonostársak nem tudnak megegyezni a közös tulajdon megszüntetésében, vagy annak módjában, bármelyik tulajdonostárs bírósághoz fordulhat és kérheti a közös tulajdon megszüntetését. Ekkor az összes tulajdonostársnak perben kell állnia.

A bíróság első sorban mindig a természetbeni megosztás lehetőségét fogja vizsgálni, vagyis azt az esetet, amikor az ingatlant felosztják a tulajdonostársak között, az egyes részek külön ingatlanként külön tulajdonba kerülnek. Ez persze csak akkor kerülhet szóba, ha az ingatlan megosztható. Például egy 1 szobás lakás biztosan nem osztható meg. Telek esetén maga a megoszthatóság függ az adott területen érvényben lévő minimális kialakítható teleknagyságtól, amit viszont jogszabály rendez.

Olyan is előfordulhat, hogy a bíróság az egész ingatlant az egyik tulajdonostárs tulajdonába adja, természetesen megfelelő ellenérték fejében, tehát elérve azt az állapotot, hogy a másik tulajdonostárs vagy tulajdonostársak emiatt ne szenvedjenek hátrányt. Ezt az esetet nevezzük magához váltásnak: a tulajdonostárs magához váltja az ingatlant, mintegy kivásárolja belőle a többi tulajdonostársat.

Kötelező-e értékesíteni az ingatlant?

Ha a fenti két mód egyikén sem szüntethető meg a közös tulajdon, illetve ha a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéshez vezetne az ingatlan vonatkozásában, vagy gátolná annak rendeltetésszerű használatát, az ingatlant értékesíteni kell. Ilyenkor a befolyt vételárat arányosan szét kell osztani a tulajdonostársak között. Az értékesítés ilyen esetben árverés útján történik.

A bíróság a fenti lehetőségek közül a felek érdekeinek figyelembevételével a legoptimálisabb megoldást fogja kiválasztani, azonban nem választhatja azt a megszüntetési módot, amely ellen mindegyik fél tiltakozik, hiszen az senkinek sem lenne jó.

Hogyan alakítható még át a közös tulajdon?

Végül, de nem utolsó sorban megemlítjük, hogy lehetőség van a közös tulajdon társasház-tulajdonná történő alakítására is, amelynek következtében az egyes lakások külön tulajdonba kerülnek, míg például a kert, lépcsőház közös tulajdon marad. Ha ilyen irányú kérelem van bármelyik tulajdonostárs részéről, akkor a bíróság ezt a módot mindenképpen megvizsgálja, figyelembe veszi, kérelem nélkül azonban nincs lehetősége a társasházzá történő alapításra.