[2008.10.27. 04:11]

Általános forgalmi adó

A PM az áfa-szabályokra vonatkozó javaslata csupán néhány technikai jellegű változást tartalmaz, ellenben a minisztérium a fiktív számlázás visszaszorítása érdekében sokkal szigorúbban lépne fel. Jövőre – a tervek szerint - ugyanis akkor is adófizetési kötelezettség keletkezne, ha a teljesítés hiánya ellenére történne a számlakibocsátás, kivéve ha a számla kibocsájtója kétséget kizáróan tudja bizonyítani, hogy a számlakibocsátás ellenére nem történt teljesítés - vagy történt ugyan, de azt nem ő teljesítette. A javaslat a mentesülés további feltételeként írná elő, hogy a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként feltüntetett személy gondoskodjon a kibocsátott számla érvénytelenítéséről, valamint erről értesítse a számlán „termék beszerzőjeként”, a „szolgáltatás igénybevevőjeként” szereplő személyt vagy szervezetet.

A javaslat módosítja a számla kiállításának határidejére vonatkozó szabályozást is. A tervezett módosítás a számlakiállításra nyitva álló határidőt továbbra is a teljesítéshez, illetve az előleg kézhezvételének napjához kötné, ám a számlakiállításhoz rendelkezésre álló 15 napos határidő helyett, a tervek szerint az adóalany a teljesítés, illetve az előleg kézhezvételétől számított „ésszerű időn belül” gondoskodik a számlája kiállításáról.

Az „ésszerű időt” a PM javaslata az ügylet típusától függően definiálja. Az ellenérték készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetén a tervezet szerint a számlát a fizetés időpontjában haladéktalanul ki kell állítani. Azokban az esetekben, amikor a fizetés átutalással történik, és a számla áthárított adót tartalmaz - vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia - továbbra is megmaradna a 15 napon belüli számla-kibocsátási kötelezettség.

A hatályos áfa-törvény rendelkezéseihez képest enyhítést jelent, hogy a tervezett módosítás az adó áthárításával nem járó ügyletek tekintetében nem határozza meg az „ésszerű idő” tartalmát, így ezen ügyletek tekintetében várhatóan lehetővé válik a 15 napon túli számlakibocsátás.

A javaslat szigorúbb értékhatárokat határoz meg az import áfa önadózással történő rendezésére vonatkozó engedély megszerzésére. Az eddigi 10, illetve 20 milliárd forintos minimumértékeket a tervezet 12,5, illetve 25 milliárd forintra emelné.

Energiaadó

Veszprémi István hangsúlyozta: "Január 1-től hazánk az uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében a szénre is ki kell terjessze az energia-adót, 2008. december 31-én ugyanis lejár az unió derogációs időszaka. A javaslat az energiaadó alapját a szén esetében nem gigajoule-ban kifejezett fűtőérték, hanem 1000 kg-ban kifejezett tömeg alapján határozza meg, amelyre 2040 Ft adómértéket határoz meg." Fontos ugyanakkor, hogy az energiaadó a szén esetében sem terhelné a közvetlen lakossági energiafelhasználást.

A javaslat alapján január 1-jétől a villamos-energiára és a földgázra nem alkalmaznának differenciált adóztatást az üzleti és nem üzleti felhasználás szerint, hanem továbbra is fennmaradnának a nem üzleti felhasználásra előírt, uniós minimumszinten kialakított egységes adómértékek.

Helyi iparűzési adó

A helyi iparűzési adó alapját a törvényjavaslat két ponton tervezi módosítani. Jövő évtől megjelenne az úgynevezett K+F-kedvezmény, vagyis a helyi iparűzési adó alapjából le lehetne vonni az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költéségét. Ezzel párhuzamosan viszont az iparűzési adó alapja csak a jogdíjból származó árbevétel 50%-ával lehet csökkenteni az adót a jövőben, a jelenlegi 100% helyett. A tervezet fontosabb elemei közé tartozik továbbá, hogy mentesítené az adózás alól a külföldi telephely bevételét, ha a vállalkozó külföldön fizet valamilyen vállalkozási tevékenységet terhelő önkormányzati adót.


Önt melyik 2009-es adótörvény-változtatás érinti vagy aggasztja a legjobban? Szavazzon a cikk melletti jobb bokszban!