[2008.10.24. 17:36]

Kinek a tulajdona?

Lakáslízing során a lízingbe adó az ingatlan - ház, lakás, stb. - tulajdonjogát a lízingbe vevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy az ingatlant a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja. Láthatjuk, a szerződés alatt az ingatlan a lízingbe adó tulajdona.

Lakáslízingeléssel alapvetően pénzintézetek, bankok foglalkoznak, így ha behelyettesítjük a feleket, a következő a helyzet: a pénzintézet megbízásunkból megvásárolja a lakást, de azt mi fogjuk használni. Ezért természetesen ún. lízingdíjat kell fizetnünk.
Azzal, hogy a lakást használjuk, mi viseljük a kárveszélyt, a terheket, mint például a fenntartási költségeket. A szerződésben kikötött időtartam lejártával viszont a szerződésben kikötött ún. maradványérték megfizetésével a lakáson tulajdonjogot szerezhetünk. Éppen ez a lízing kedvező tulajdonsága. A végén miénk lehet a lakás. Lényegében tehát a lízing egy olyan bérleti megoldás, melynek végén megszerezhetjük az ingatlan tulajdonjogát.



Nyílt és zárt végű

A lakáslízing-szerződés lehet zárt és nyílt végű. A zárt végű lakáslízing-szerződés révén a lízingbe vevő a lakás tulajdonjogát automatikusan megszerzi. A nyílt végű lízing esetében viszont ez nincs így: a lízingbe vevőnek a futamidő végén kell nyilatkoznia, hogy megvásárolja-e maradványértéken az ingatlant.

Miért jó a lakáslízing? A lakáslízingnek sok előnye van, ilyen például a gyors ügyintézés, egyszerűsített hitelbírálat, amelyhez nem szükséges jövedelemigazolás, alacsony, akár nulla önerő, átlátható díjak.

Hátrányai: lízingre nem jár állami támogatás, mint lakáshitelek esetén. Valamint az a nulla százalék önerő nem is annyira nulla, hiszen az elbírálási folyamat értékbecsléssel és bírálati díjjal kezdődik. Fizetni kell szerződéskötési díjat, folyósítási jutalékot, valamint az ügyintézéssel járó költségeket, illetéket. Ez az összeg akár százezres nagyságrendű is lehet. A banki hitelekhez képest maguk a törlesztőrészletek is igen magasak.

A bankok már lakáshitelek esetében is szemrebbenés nélkül elárverezik a nem fizetők lakását. Késlekedni a lízingelőknek sem tanácsos: a türelmi idő után a lakást értékesítik vagy új lízingbe vevőt keresnek. Tehát nincs biztosíték, ha anyagi helyzetünkben bármilyen váratlan esemény történik. Mindezek felett ott a vis maior esete: például tűz, árvíz, amiket semmi sem fedez, ha nincs biztosításunk.