|
Ilyen lehet a jövő évi adótörvény
[2008.10.09. 18:10]
A 2009-es adótörvény-változások érintik a társasági adót, az szja-t vagy akár a bevallás módját. A várható módosításokat szedte össze a Napi Online.
A tervek szerint megszűnik a társasági adóalanyokat terhelő szolidaritási adó - mondta el a Napi Online-nak Veszprémi István, a Deloitte adótanácsadási üzletágának partnere. A társasági adó kulcsa 16-ról 18 százalékra nő, és a törvénytervezet lényegesen megváltoztatja a társasági adóalap számításának módját azáltal, hogy számos módosító tétel megszűnik. Az iparűzési adó alapja is csak a jogdíjból származó árbevétel 50 százalékával lenne csökkenthető a jövőben, a jelenlegi 100 százalék helyett. Létrejönne viszont egy „pozitív adóslista”, vagyis a köztartozás nélküli adózók adatbázisa, amelybe az adózó, bizonyos feltételek teljesítése mellett, kérheti a felvételét az adóhatóságtól.
A tervezet szerint a 18 százalékos szja-adókulcs sávhatára 1,7 millió forintról 2 millió forintra nőhet. A különadózó jövedelmek esetében a 35 százalékos osztalékadó megszűnik, mivel a tervezet 10%-os vagy 25%-os adómértéket ír elő. Megszűnik továbbá a cégautóadó és az adómentes béren kívüli juttatásokra vonatkozó 400 ezer forintos korlátozás is. A cégautóadót a tervezet alapján ezentúl a gépjárműadóról szóló törvény szabályozza majd. A tervezet értelmében a munkáltató ezentúl kérésre köteles lenne elkészíteni a munkavállaló bevallását. Fontos változás az is, hogy a tervezet az adóhatósági adó-megállapítás helyett „egyszerűsített bevallás” néven új jogintézményt vezetne be azon adózók részére, akiknek kizárólag a munkáltatójuktól származó jövedelmük van. Az ő bevallásukat az adóhatóság állítaná össze. Január 1-től hazánk az uniós jogharmonizáció értelmében a szénre is kiterjeszti az energia-adóztatást. A javaslat az energiaadó alapját a szén esetében az 1000 kilogrammban kifejezett tömeg alapján határozza meg, amelyre 2040 forint adómértéket határoz meg, ez azonban nem terhelné a közvetlen lakossági energiafelhasználást - tette hozzá Veszprémi István. A tervezet szabályozná a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött szerződésekre vonatkozó illetékfizetést is: a forgalmi érték 50%-a alatti áron történő „visszterhes” vagyonátruházáskor a jövőben az ajándékozási illetékmértékkel megállapított illetéket kell majd fizetni, a forgalmi értékének 50%-a és a vételár közötti különbözet után.
Kapcsolódó cikkek: h i r d e t é s
|





