[2008.10.08. 13:09]

Budapest a legjobban fejlődő városok között

A Cushman & Wakefield (C&W) nemzetközi ingatlantanácsadó 1990 óta minden évben végrehajtja az Európai Városok Kutatás (European Cities Monitor) felmérést. A készítők Európa 500 legnagyobb vállalatának helyszínválasztásért felelős vezetőivel készítenek interjúkat. A kutatásban szereplő 34 város általános rangsorolása 21 szempont alapján készül, amelyek között a legjellemzőbbek: az adott város közlekedési kapcsolatai, a telekommunikáció, más országok elérése, szakképzett munkaerő elérhetősége és ára, az irodaterület költségei és az életminőség. A szempontokra adott válaszok alapján összeállítanak egy „össztetszési” indexet, vagyis mely városok a legvonzóbb üzleti célpontok.

Pados Gergely a C&W irodai üzletág vezetője elmondta, hogy Budapest a 22. helyen áll, de ha optimista megközelítésben nézzük az eredményeket, akkor a kelet-közép-európai régióban a 2. helyet szereztük meg Prága után. Aztán jön Varsó és Bukarest. Érdekes megfigyelni a régióban, hogy Bécs vonzereje folyamatosan csökken. Ami viszont különösen örvendetes, hogy a „legjobban fejlődő európai városok” szempontjából Budapest a 4. helyen végzett, ami azt is jelenti, hogy a nyugat-európai befektetők még mindig ígéretesen fejlődő piacként tekintenek Magyarországra és Budapestre. Ezt támasztja alá, hogy a cégek jövőbeni európai terjeszkedését firtató témában, vagyis hogy „melyik város számíthat a legtöbb új vállalatra a következő 5 évben” kérdésre a válaszok alapján Budapest megint csak 4. helyezést ért el, itt első Moszkva, ezt követi Prága, Varsó és Bukarest.

London, Párizs és Kelet-Európa

Továbbra is London a legnépszerűbb üzleti célpont Európában, szorosan a nyomában halad Párizs, de a különbség a két metropolisz között csökken. Frankfurt tartja harmadik helyét, majd Brüsszel, Barcelona, Amszterdam és Madrid következik, de ezek nem meglepetés eredmények, hiszen az elmúlt években is ezek a települések osztoztak a legelőkelőbb helyeken, csak esetleg más sorrendben. Az első tízbe befért még Berlin, München és Zürich.

Mint Elaine Rossall kutatásvezető elmondta: ”London, Párizs és Frankfurt vezető pozícióját nem fenyegeti veszély a közeljövőben sem.” Barcelona kínálja a legmagasabb életszínvonalat, olyan városokkal együtt, mint Brüsszel, Zürich, Düsseldorf és Manchester, amelyek mindegyike előrelépett a rangsorban. A kutatás során a megkérdezettek arról is beszéltek, hogy jövőbeni tevékenységükre három tényező lesz döntő hatással: az európai gazdaság teljesítménye, Kelet-Európa gazdasági növekedése és Kína mint felvevőpiac növekedése.

Kérdésként merült fel az is, hogy szándékoznak-e egyes tevékenységi körüket más országba kiszervezni. Az új helyszínek választásánál alapvető szempontok a szakképzett munkaerő jelenléte, a piacok, ügyfelek, vásárlók könnyű elérése és a telekommunikáció minősége. Az elkövetkezendő két évben a megkérdezettek közel 50%-a tervezi, hogy Kelet-Európa egyik új EU-tagállamában létesít munkaszervezetet, Indiába készül több mint 20%, Kína irányába is megközelítőleg ekkora az érdeklődés. Az 500 megkérdezett közül 44 tervezi, hogy Moszkvában terjeszkedik, a második Prága 34-gyel, ezt követi Bukarest (28), Varsó (28) és Budapest (27). Nyugat-Európában Párizs (21), London (21) és Madrid (18) a legnépszerűbb.



A munkaerő és az iroda olcsó, de rohamosan fejlődünk

Az egyes szempontok alapján Budapest helyezéseit két csoportra oszthatjuk. Az irodaterület ár/érték aránya tekintetében 3. lett, a kormányzati támogatások szegmensben a 4. helyezést érte el, és 9. helyet szerezte meg az irodakínálat szempont alapján. A munkaerő még mindig olcsónak számít nálunk, e tekintetben is a harmadikok vagyunk. Itt a legolcsóbb Varsó és Bukarest, minket pedig Prága követ, majd Lisszabon, Isztambul és Athén. Árendás Gergely, a Wing Zrt. (volt Wallis Ingatlan Zrt.) vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy bár az utóbbi 5 évben 50%-kal nőtt a munkaerő-költség, de az irodafenntartás költségei még mindig alacsonyak. Az olcsó munkaerőnek köszönhetően jó néhány európai vállalat helyezte hozzánk ún. call centereit.

A magyar főváros a legnagyobb arányú fejlődést a képzett munkaerő területén érte el, a tavalyi eredményhez képest 8 helyet javulva a 21. helyre zárkózott fel, ennek is köszönhetően régiós éllovasok lettünk, egyre több cég helyezi Budapestre háttérintézményeit. Amiben Budapest hátul kullog, az a telekommunikáció minősége, itt az utolsó előtti hely a miénk. A külső közlekedési kapcsolatok szempontjából a 26. hely Budapesté, az életminőség kategóriában a 30. helyre voltunk jók. A legrosszabb, utolsó előtti helyezést a városi közlekedésben értük el, ez köszönhető a gyenge városi infrastruktúrának és telekommunikációnak. Érdekességként megjegyezhetjük, hogy a közhiedelemmel ellentétben a beszélt nyelvek miatt Budapest nem áll különösebben rosszul, a középmezőnyben tanyázik a 21. helyével.

A már említett legjobban fejlődő városok kategóriájában, ahol Budapest 4. lett, arra a kérdésre, hogy melyik város tesz legtöbbet a fejlődésért, Budapest 10%-ot ért el, előtte végzett Barcelona (20%), Madrid (16%) és Prága (11 %). Árendás Gergely szerint Budapest potenciális fejlődési lehetőségei többek között az infrastrukturális beruházásokban és a javuló makrogazdasági adatokban rejlenek. Miközben a városi közlekedésben nagyon rossz eredményt értünk el.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek