[2008.10.05. 16:30]

Hőszigetelés

A fűtés hatékonyságának, illetve annak növelésének másik sarkalatos pontja a hőszigetelés.
Itt érdemes kettéválasztani saját kezűleg is rögzíthető gumicsíkokat, a teljes épület hőszigetelésétől, ami már egy komoly, költséges és szakemberigényes beruházás. Erre a drágább, ám jóval hatékonyabb megoldásra biztatnak a különböző hőszigetelő-rendszereket értékesítő cégek. Egy-egy ilyen hirdetésben akár 35 százalékos energia-megtakarításról is olvashatunk, persze ekkora különbség a korszerűtlen hőszigetelésről korszerűbbre váltó épületeknél mutatható csak ki.

Természetesen ezzel a módszerrel sokkal több energiát takaríthatunk meg, mint az ablakszigeteléssel, hiszen a legtöbb energia a falakon és a tetőn szökik el, nem az ablakréseken. De az ablakokra is oda kell figyelni, hiszen teljesen felesleges energiapocsékolás, ha az értékes hő elszivárog a huzatos, rossz minőségű ablakokon. (Az „ablakba ragasztós” verzió ellen szól, hogy eltávolítani körülményes, és legalább 1-2 évente cserélni kell a ragacsos szivacsot vagy a gumicsíkot.) „Érdemes odafigyelni a jó szigetelésre, hiszen egy dupla üvegezésű ablakon is elszökhet a hő 25 százaléka"– figyelmeztet Fülöp Orsolya, aki hozzáteszi: "egy jó minőségű szigetelés évi 15-20 százalék energia-megtakarítást is eredményezhet."

Meleg víz - hideg víz

Egész évben, de különösen a téli hónapokban érdemes odafigyelni a melegvíz-fogyasztásra is, hiszen számos háztartásban ez is a fűtésszámla része. Egy háztartás átlagosan 10-15 százalék energiát fordít melegvíz-előállításra. Számos módja van annak, hogy minimalizáljuk ezt az arányt, valamint az ezzel járó költségeket. Akinek ez a célja, az fürdés helyett zuhanyozzon gyakrabban, ne mosogasson folyó vízben, szereltessen fel víztakarékos szerelvényeket, termosztatikus csap- és zuhanytelepeket.

Akiknek mindegy…

Sajnos a fenti tanácsokat nagyon sokan, ha szeretnék, sem tudnák megfogadni, hiszen ma Magyarországon inkább kevesebb, mint több olyan háztartás van, ahol szabályozni lehet a távfűtést. Ezt Balog Róbert a Főtáv Zrt. szóvivője is megerősítette: „Budapesten a lakások 12-14 százalékában lehet szabályozni a fűtést, országosan jobb a helyzet, mert egyes vidéki városok, például Nyíregyháza 90 százalék feletti értéket értek el” - közölte. Ennek a helyzetnek a megváltoztatásához természetesen állami támogatás is igénybe vehető. Ezeknek a sikere érdekében a FŐTÁV Budapesten pályáztatást segítő programot működtet. Az év eleje óta futó ÖKOPlusz nevű program keretében például ingyenes műszaki felméréssel, szintén díjmentes pályázatkészítéssel, a kivitelezés lebonyolításával és az önrész támogatásával ösztönzik a lakosságot arra, hogy korszerűbb és energiahatékonyabb technológiával fűtsenek.

„Eddig Budapesten 1250 épület, 130 ezer lakására kértek ajánlatot a közös képviselők a tulajdonosok nevében. Az eddig kiadott ajánlatok száma meghaladja a 110 ezer lakást” – mondta Balog Róbert, aki hozzátette, hogy az első korszerűsítések már be is fejeződtek. A szóvivő szerint körülbelül 3-5 év alatt térül meg a (10-15 százalékos energia-megtakarításból) társasházakban, panelházakban élő családok fűtéskorszerűsítésbe invesztált pénze. A viszonylag gyors kifizetődés az átlagosan 150 forint/lakás beruházási költség 50%-os állami támogatás mellett, a 10% alapdíjcsökkentésnek is betudható.

„Mint ismert lehet pályázni a Panelprogramra is, ahol a fűtés szabályozhatóvá alakítása után, vagy azzal együtt hőszigeteléssel és nyílászáró-cserével majdnem a felére csökkenthető a fűtésre fordított összeg. Ezek együttesen 40 százalékos energia-megtakarítást eredményezhetnek a tapasztalatok szerint. A megtérülési idő azonban itt magasabb, 5-7 év is lehet" – ismertette a további lehetőségeket Balog Róbert.

Ajánlott linkek:

Kapcsolódó cikkek:

nyomtatóbarát változat | ajánlás ismerősnek