[2008.10.02. 19:35]

Hazánk, kedvező földrajzi adottságainak is köszönhetően Dél-Kelet, Kelet-Európa centrumává válhat. Régión belüli sikere a környező országok sikerétől is függ. A határon átívelő gazdasági kapcsolatok ápolása, élénkítése stratégiai fontosságú, hiszen erősíti hazánk regionális pozícióját. A külföldi résztvevők megerősítették, Szerbia, Bulgária, Moldávia egyaránt nyitott a magyar befektetőkre. Szerbiában, Romániában több magyar projekt valósult meg a közelmúltban: a hazai fejlesztők/beruházók főként lakásokat, bevásárlóközpontokat építenek. Egyebek mellett erről beszélt a budapesti Property Forum megnyitóján Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium gazdasági ügyekért felelős államtitkára.

- Milyennek ítéli a kormányközi gazdasági együttműködési lehetőségeket?

- A dél-kelet európai régió stabilizációja, fejlődése elképzelhetetlen a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítése nélkül. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a közép-, a dél-kelet és kelet-európai országokban az összes olyan gazdasági kapcsolatot szorosra kívánja fűzni, amelyek ténylegesen javíthatják a magyar pozíciókat. Ez az időszak nemcsak gazdasági, de történelmi jelentőségű is. A korábbi - természetes -, történelmi események miatt megszakadt gazdasági kapcsolatok helyreállításának lehetünk tanúi. Nemcsak hazánknak, hanem valamennyi térségbeli országnak érdeke, hogy szomszédos, nemzetközi gazdasági kapcsolatait minél szorosabbra fűzze.

- Milyen pozíciót vívhat ki hazánk a DKK régióban?

- Magyarországot kedvező földrajzi helyzete, s a közlekedési infrastruktúra révén tranzitországként tartják számon Európa szerte. Hazánkat stratégiai fontosságú nemzetközi közlekedési folyosók kapcsolják össze a környező országokkal, régiókkal. A kiváló logisztikai adottságoknak köszönhetően a szállítmányozás lehet a gazdasági kapcsolatok egyik húzóereje. Magyarország a térség vezető logisztikai központja - így a magyar gazdaságpolitikán belül a logisztika kiemelten kezelendő ágazat.

- Milyen együttműködési lehetőségeket lát az ingatlanfejlesztésben?

- A térség-, a település- és a városfejlesztéshez szorosan kapcsolódik az ingatlanfejlesztés. Egyre gyakoribb, hogy a térség országai projektjeikkel megjelennek a szomszédos államokban. Egyelőre elsősorban Magyarország érdeklődik a térségbeli országok fejlesztési lehetőségei iránt. Hazánk az elmúlt 20 évben bejárta a maga fejlődési ívét; az első időszakban befektetésbarát országként tekintettek ránk, ahova szívesen jön a külföldi tőke. Meg kellett várni, amíg a hazai tőke megerősödik, s magyar cégek befektetőként jelenhetnek meg a külföldi országokban. Ugyanez a folyamat megy végbe most a DKK régióban is. Amint megerősödnek, megjelennek ők is a nemzetközi porondon, a piaci folyamatok spontán velejárójaként.

- A Property Forum megnyitóján a hazai településfejlesztés kapcsán úgy fogalmazott: csak azok a települések válhatnak sikeressé, amelyek be tudják illeszteni a helyi közép-, illetve hosszú távú fejlesztési stratégiájukba az egyes projekteket. Ez azt jelenti, hogy az „ad hoc” fejlesztések/beruházások eleve halálra vannak ítélve?

- A Nemzeti Fejlesztési Terv komoly forrásokat rendel a városfejlesztési projektekhez. A fejlesztési stratégia lényege, hogy nem egy-egy projektben, hanem komplex területekben kell gondolkodni. Két dokumentum segíti ezt: az Országos Területfejlesztési Koncepció, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS). Utóbbi - mint módszertani kézikönyv - az összes polgármester, önkormányzat és városfejlesztésben érintett szakember rendelkezésére áll. Az IVS célja az orientálás; hogy a városfejlesztés ne esetleges folyamat legyen.

- Az IVS-t alkalmazó önkormányzatok az ingatlanfejlesztéseket erősebb kontroll alatt tartanák?

- Tegyük fel, hogy egy önkormányzat értékesíteni kívánja ingatlanjait, mert szüksége van a bevételre. Hogy az új tulajdonos(ok) milyen célra hasznosították, hasznosították-e egyáltalán az ingatlanokat, az másodlagos szempont volt többnyire. A városfejlesztést így is el lehet képzelni, hiszen az új gazda bármit kezdhet az ingatlantulajdonával - természetesen a településrendezési tervekkel összhangban. Célravezetőbb azonban, ha önkormányzat stratégiai tervében rögzíti, milyen fejlődési pályára kívánja állítani a várost, és tudatosan, következetesen ehhez rendeli a fejlesztéseket.

- Egyes városokban, például Budapesten, ahol már végigsöpört a fejlesztési hullám, kevésbé lehet hatásos az IVS.

- Budapesten azok az önkormányzatok igazán sikeresek, amelyek pontosan tudták, mely területükkel mit tudnak, kívánnak kezdeni, s ehhez igazították az ingatlaneladásokat, a -hasznosítást. Budapesten az elmúlt 20 évben nem beszélhettünk tudatos városfejlesztésről. Az aktuális önkormányzati vezetés, jobbára a bevételi szempontokat szem előtt tartva értékesített ingatlanokat, s ami ezek eredményeként létrejött, utólag elnevezték városfejlesztési projektnek. Nemcsak azt kell tudniuk az önkormányzatoknak, hogy egy-egy iskolával, üres ingatlannal mit kívánnak kezdeni, hanem azt is, szüksége van-e a településnek az adott létesítményre, illetve miként illeszkedik az a komplex területfejlesztési, településfejlesztési folyamatba.

- A Property Forum egyik szekcióülésén elhangzott: az ingatlanfejlesztők is gyakran hoznak átgondolatlan döntéseket. Megépítik az adott létesítményt, anélkül, hogy előzetesen definiálnák a célcsoportot. A területi pozicionálással is akadnak gondok: főleg a kereskedelmi szegmensre jellemző, hogy az egymás szomszédságában sorjázó azonos profilú létesítmények gyengítik, ellehetetlenítik egymást.

- Amennyiben az önkormányzat építésügyi hatósága jóváhagyja, egymás mellett két vagy több bevásárlóközpont is felhúzható. A hatósági beavatkozás, korlátozás helyett a piaci törvényszerűségek döntik el, hogy egy-egy projekt életképes-e, s úgy vélem, ez így helyes.

- Milyennek találja a vidéki régiók fejlődési lehetőségeit és helyzetét?

- Az észak-keleti régió fejlődik a legerőteljesebben, Miskolc, Nyíregyháza komoly stratégiával rendelkezik, s még Debrecent is ide sorolnám. Általában jó példákat látok országszerte. Ami szembeötlő: az utóbbi években sláger a wellnessközpont- és fürdőépítés, számos önkormányzat nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy uniós forrásokhoz jusson. Kérdés, hogy ezen létesítmények fenntartása belefér-e a költségvetésükbe, illetve piaci alapon megállnak-e a lábukon.