|
Káosz vagy rend van a Pécs Európa Kulturális Főváros környékén? + videó
Beszélgetés Szász Andreával és Dévényi Sándorral
[2008.09.30. 21:07]
Mindenki tudja, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz 2010-ben. Mindenki hallott az állítólagos késésekről, az elmaradó programokról, a lemondott szakemberekről, a távozó művészekről, a károgó hangokról. Megannyi sajtóorgánum kongatja a vészharangot, Magyarországon amúgy is divat szemlesütve, károgva sajnálkozni az elveszett lehetőségek után nézve opálos szemmel. Mi Pécsett próbáltunk meg tájékozódni, ezért Szász Andreával, az EKF-menedzsment kommunikációs igazgatónőjével beszélgettünk a főhadiszálláson:
– Másként fogalmazok, bár ez egy kulturális programsorozat, a technokraták legyőzték a művészeket. – Árnyaltabb azért a kép. A program alapvetően három pillérre épül. Az egyik a szoftver része: a kulturális programok, a másik a hardver része: a beruházások, amelyhez megteremtjük a megfelelő infrastruktúrát. A harmadik pedig a kommunikáció, a társadalmasítás. A szoftver-részben rendben van a város, már most alkalmas arra, hogy az EKF-címet viselje, hiszen rengeteg kulturális esemény zajlik itt magas színvonalon. A kulturális programrészben felállt egy hattagú művészeti tanács, művészek, kulturális szakemberek, nemzetközi szaktekintélyek. A művészeti szakemberek mellett azonban itt is elengedhetetlen, hogy pénzügyi-jogi szakértők dolgozzanak, hiszen a Pécs2010 Kht. önmagában nem szervez rendezvényeket, hanem produkciókat támogat. Itt is szükséges a törvényes, átlátható működés biztosítása, hiszen közpénzekből gazdálkodunk. A beruházási rész kiváló lehetőség arra, hogy ezt a szoftver-részt megerősítsük. Az EKF-cím nem kötelez arra, hogy építsünk. Az ország dönti el, hogy milyen segítséget ad ahhoz, hogy a projekt sikeres legyen. A beruházás-rész ha úgy tetszik, még inkább technokrata rész, mert ott eljárásrendek vannak, azokat végig kell csinálni, be kell tartani.
Szász Andrea
Farkas Tibor– A Művészeti Tanács egy mosolybizottság, vagy csinálnak is valamit? – Ez a grémium dolgozta ki a koncepciót, folyamatosan egyeztetve a helyi művésztársadalom képviselőivel. Ez a program nem úgy állt össze, hogy hat ember bezárkózott egy szobába, és kitalálták. Hosszú egyeztetésekről van szó. Megnéztük az európai trendeket, hogy hogyan tud ehhez Pécs illeszkedni, és megnéztük, hogy a helyiek ehhez mit tudnak hozzátenni. Ezért is kerültek olyan elemek a programba, amit helyi civilek javasoltak. A rendszer nyitottságát jelzi, hogy bár a pillérprogramok eldöntött programok, de a büdzsében hagytunk forrásokat nyílt pályázatokra is, ahová bárki jelentkezhet, ha az EKF szellemiségéhez méltó programot tud prezentálni. Vannak emellett ún. az EKF ernyőstratégiájába tartozó kiegészítő programok is, amik bár nem kapnak közvetlen EKF-támogatást, de a kommunikációjukat segítjük, saját felületeinket megkaphatják, szakmai tanácsokat, eszközöket adunk, adott esetben még a szponzorációban is segítünk. – Hogyan lehet végigvinni a kulturális vonalat, ha nem tudjuk, hogy mi lesz a beruházási vonal végkicsengése? – De tudjuk. – Például megbukott az egyik kulcsprojekt, a kiállítótér, mert januárban Bajnai Gordon levelét megírta, miszerint jobb, ha ezt kihúzzák az EKF-projektből. – Akkor tegyük ezt is rendbe! Az eredeti pályázatban az szerepelt, hogy Pécs városának szüksége van egy 1130 négyzetméteres - ideiglenes kiállításokat befogadni képes – nagy kiállítótérre. Nem az állandó gyűjteményekhez, hanem a vándorkiállításokhoz. Amikor elnyertük a pályázatot, akkor a múzeumi szakma ráugrott, hogy majd kidolgozza ezt a projektelemet, és mindenféle kívánság özönlött felénk, az 1100 négyzetméterből pillanatok alatt 6000 négyzetméter lett. A megvalósíthatósági tanulmányok viszont azt mondják, hogy ez a kiállítótér nagyon nehezen fenntartható, kell hozzá külső forrás, állami segítség, ami nem biztos, hogy garantált. Erre jött Bajnai Gordon levele, aki azt javasolta, hogy az eredetileg 1100 négyzetméteres nagy kiállítótér funkciót – ami felment 1500 négyzetméterre –, alakítsuk ki a Zsolnay-negyedben. Mert ott van erre alkalmas tér. A projekt többi eleme megmaradt: felújítjuk a múzeumokat, az utcát. A Modern Magyar Képtár épülete a Papnövelde utcában plusz elemként bekerült a programba, hiszen felszabadult egy csomó forrás, plusz amit megspóroltunk, azt átforgathattuk más projektekbe.
Ajánlott linkek:
Kapcsolódó cikkek:
|





