|
„Vannak itt politikusok, akik végrehajtják a mészárlást”
A neurózisról és a Traktorgarázsról, ami egy ufó. Beszélgetés Ekler Dezső építésszel 2. rész
[2008.09.30. 16:16]
Ekler Dezső: "Persze, hogy a liberálisok nem szeretik a magyaros stílust. ... Hogy miért nem szeretik: az neurózisra vall."
A 90-es évek elszalasztott esélyei – Akkor végül is Ön utolérte Nyugat-Európát? – Ha öt évvel később Erick von Egeraat üvegbálnát épített az Andrássy úti irodaháza tetejére, és az világszám lett, akkor a maga idejében a Traktorgarázst is annak tekinthetjük. Nincs olyan borászati könyv, amelyben Franco Gehry, Steve Holl vagy Rafael Moneo mellett ne szerepelne a Traktorgarázs. 1990-es évek elején a világépítészeti palettán a Makovecz-féle organikus építészet számon volt tartva. – Disznókő és a neszmélyi Hilltop után miért nem tervezett további borászatokat, ha ezek ilyen magas színvonalon valósultak meg? – Én aztán német befektetőknek irodaházakat terveztem Budapesten, olyanokat, amiket a magyar építőipari és fejlesztői piac lehetővé tett. Meg az elkövetkező 10 évben nem kerültem olyan szerencsés helyzetbe, hogy újítóbb, lendületesebb vagy radikálisabb házakat tudjak tervezni. – Dunaújvárosban és Szolnokon is tervezett épületeket. Nem lehetett könnyű kihívás olyan városokban építkezni, ahol nem különösebben tapasztalhatunk „történelmi levegőt”, ha az épített örökségükre gondolunk. Nagy kihívás ilyen helyeken tervezni? – Úgy esett, hogy mindkét épületet úgy terveztem, hogy azt feltételeztem, hogy azoknak a városoknak más volt a történelmük, mint ami. A dunaújvárosit úgy építettem meg, mintha az ötvenes években nem sztálinizmus lett volna, hanem minden folytatódott volna a régi kerékvágás szerint. Például felhasználtam a szecessziót és a két világháború közti építészetet. A szolnokinál figyelembe vettem, hogy egy vár állt a Tisza-parton, és elképzeltem, hogy megmaradt annak egy sarokbástyája, ahová beköltöztek a lakók, ablakokat vágtak a falakba, tető került rá, és azt mi kvázi felújítottuk. – Jelenleg min dolgozik éppen? – Irodaházat tervezünk a Gellérthegy oldalában, Somlón pedig a Kreinbacher-borászatot építjük. Ez szinte 100 százalékban egy mesterséges domb alá kerül, így sokkal jobban klimatizálható lesz és a tájat sem csúfítja el. Nem nézne ki jól, ha a Somlóhegy aljában borászatként kvázi egy Tesco-áruház épülne. Mindemellett Siófokon nekikezdünk egy üdülőtelepnek. – Utolsó kérdésként, kissé visszakanyarodva Somlóról Budapestre, várható-e, hogy egyszer új szelek fognak itt is fújdogálni? – Budapest jövője nem az építészeken múlik. Nemcsak a nyugati sztárok állnak készenlétben, hiszen – szegények, mit csináljanak, globalizáció van – mindenkinek külföldön kell győzedelmeskednie, hanem a magyar építészet is világszínvonalú. Van olyan jó, mint a magyar irodalom Esterházyval, Nádassal, Bodor Ádámmal, Tolnai Ottóval és a többiekkel együtt. Akárcsak a magyar zene. Csak a magyar építészeknek nincs elég jó munkájuk, mivel nincs elég pénz a városban, hogy kifussák magukat. Lassan Nyugatra kell menniük, mint az orvosoknak.
Farkas Tibor
Ajánlott linkek: Kapcsolódó cikkek: |





